Papírmerítés - otthon
Kormos Edit
2007/12/16 08:00
4846 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A papírkészítés - vagy fehér mesterség, ahogy egykor nevezték - tudományának a XIX. században leáldozott, mikor a papírgyártás nagyipari méreteket öltött. A papírkészítés mestersége azonban nem merült teljesen feledésbe a papírmalmok eltűnésével. Akár mi magunk is kipróbálhatjuk ezt az ősi szakmát...

A házi papírmerítéshez - eltérően az egykor használt rongyoktól - papírt használunk alapanyagnak. A rongyok zúzása és rohasztása nem éppen higiénikus folyamat, ezért is kerüljük ezúttal. Vegyünk tehát egy adag hulladékpapírt, s tépkedjük fel apró fecnikre. A fecniket első lépésben - az egykori munkafázisokat megidézve - pépesíteni kell. A pépesítés a következő módon történik: az apró papírfecniket vízbe kell áztatni egy napra. Mikor a a víz teljen átáztatta már a papírt, turmixgépbe tesszük kisebb adagokkal haladva, s teljesen pépesre keverjük. Ez a tulajdonképpeni zúzás fázisa. Az összeturmixolt sűrű pépet egy kádba tesszük, majd vízzel felhígítjuk. Kézi gyúró, passzírozó, keverő mozdulatokkal egészen homogén masszává alakítjuk.

A fakeretre erősített aprószemű műanyag- vagy fémhálóból készült merítő szitát függőlegesen eresztjük bele a kádba, majd vízszintesen tartva és lassan rázogatva a szitát, a papírpépet egyenletesen eloszlatjuk. Ezután óvatos mozdulattal kiemeljük a szitát a kádból, majd hagyjuk, hogy a víz lecsöpögjön róla, s kicsit megszikkadjon.A szita tartalmát egy ügyes mozdulattal ráfordítjuk egy filclapra. Ez a filclap az egykorvolt nemezlapokat helyettesíti ezúttal. Fontos, hogy a kifordított merített papír ne lógjon le a filcdarabról. A következő merített papírlapot az előzőekre helyezzük úgy, hogy közéjük kerüljön mindig egy filclap. A papír-filc torony elemeit saját súlyuk is préseli, de érdemes a tetejére súlyt helyezni, hogy a felesleges vizet teljesen kiszorítsuk belőle. Ez a folyamat a sajtolás munkafázisa.Az utolsó, záró munkamenet a szárításé. A kisajtolt papírlapokat tegyük ruhaszárító rács tetejére.

A legvégén akár vasalhatjuk is a lapokat, hogy ne kunkorodjon fel a szélük, vagy ne váljanak hullámossá. Ugyanakkor a vasalással viszonylag simává varázsolhatjuk lapunkat.Természetesen festhetjük is a pépet: előtte rakjunk bele tapétaragasztót, majd keverjünk bele néhány csepp sűrű vízfestéket vagy tintát. A tapétaragasztó azért kell bele, hogy ne fusson szét benne a festék. A merített papírt ugyanakkor díszíthetjük szárított, préselt növényekkel is, esetleg rafiával.