Pünkösd vigíliája
2003/04/02 21:58
3034 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A néphagyományokhoz hozzátartoztak a megfelelő szertartások is, melyet nem csak illendő, hanem belülről jövő fegyelem késztetésére egyaránt betartotta a kisgyerek és az aggastyán is. Nézzünk ezekből néhány példát!
  • Pünkösdikirály-választás
  • Pünkösdölés
  • Pünkösdikirályné-választás
  • Hesspávázás
  • Törökbasázás
  • Rabjárás
  • Zöldágjárás
  • Boszorkányok tánchelye és boszorkányok vize
  • Májusfaállítás
  • Falujárás
  • Legénybíró választás

Tavaszköszöntés

Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint visszavezethető a római Floráliákra időpontja, és régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Pünkösdikirály-választás

Hazánkban a szólás: "Rövid, mint a pünkösdi királyság.", már a XVI. században ismert volt. A XVII. század végén és a XVIII. század elején a huszárezredekben májuskirályt választottak. A XIX. században lovasversenyeken választották a pünkösdi királyt. A falu határában egy megfelelő helyen gyűlt össze a falu népe. Itt kellett a legényeknek bebizonyítani, ki a legügyesebb, kinek a lova a leggyorsabb, az lett a "pünkösdi király". A győztes fejére virágkoszorút tettek, majd megkezdődött az ünneplés, melynek fénypontja az ökörsütés volt. A pünkösdi király egy évig minden ünnepélyre, mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmában, lovát, marháját a társai őrizték, s ha netán valami apróbb vétséget követett el, azért testi fenyítéssel nem büntették. A lányok kedvence lett. Egyes vidékeken szokás volt a lányok közül a legszebbet kiválasztani, ő lett a pünkösdi királynő.

Pünkösdölés

A házról házra járó legismertebb pünkösdi szokás az Alföldön és Észak-Magyarországon. Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Szereplői általában csak lányok voltak, de voltak olyan helyek is, ahol legények is részt vettek a játékban. A házról-házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek táncoltak. Ha a lányok mellett legények is szerepeltek a játékban, akkor közös táncmulatsággal zárták a napot.

A szereplők elnevezése és a játék menete alapján a pünkösdölésnek három jellegzetes típusa alakult ki:

  • A játéknak nem voltak megkülönböztetett szereplői. A falu lányai a fonóházak előtt gyülekeztek ünnepi, viseletben. Négyes sorokban, kezükben pünkösdi rózsával járták végig a települést, és közben énekeltek.
  • A pünkösdi királynő a játék főszereplője, aki ruhájával, díszeivel is kitűnik a többiek közül. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Öten mentek együtt, a királynő fején megkülönböztetésül rózsakoszorú volt. A másik négy lány virágos kendőt tartott a királynő feje fölé.
  • A lakodalmas menet mintájára egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők, máshol csak a

Párválasztó és udvarló szokások

Udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösd ünnepéhez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. Ilyenkor szokás volt a mátkálás is. A legény annak a lánynak küldött egy tálat kaláccsal és borral, aki tetszett neki. Ha lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.Este aztán újabb lehetőség nyílt az udvarlásra, ugyanis sokfelé ilyenkor pünkösdi bálokat tartottak.

Hesspávázás

Udvarhelyszéken, Sóvidéken ma is élő pünkösdi szokás. 10-12 éves lányok, és különböző korú legények választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig zászlóvivők lesznek. Az így összeállt hesspávázó csapat kora reggel indul, és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén természetesen a király és a királyné halad, illetve van, ahol velük egy sorban megy a királyleány is. A kapott adományokat egymás között elosztják.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás

Ezek a szokások csak egyes területeken voltak jellemzőek pünkösdkor. Nyugat-Magyarország egyes vidékein egy kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Persze ők is ajándékokkal térnek haza.

Májusfaállítás, zöldághordás

Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. (A májusfát bandákba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát. Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont azt mondták, hogy az ünnep tiszteletére tették ki.

Boszorkányok tánchelye és boszorkányok vize

Régi szöregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak". Ez a boszorkányok vize.