A Pantheon keresztmetszete
Pantheon
A rómaiak a képzőművészet, azon belül is az építészet terén alkottak nagyot. Az előbbiek a szerkesztésben, utóbbiak a külső díszítésben bizonyultak mestereknek.
Pantheon
A Pantheon a római építészet egyik legépebben fennmaradt alkotása, amely a későbbiek során is hatással volt az építészet történetére. Hatalmas kör alsakú épület a bejárat felől egy fedett előcsarnokkal.
A fedett csarnok tetőzetét 16 márványlábú gránit oszlop tartja. A 16 oszlopból nyol a homlokzat mentén sorakozik, a többi a belső teret osztja három hajóra.
Az épületet Kr. e. 27 - ben fejezték be. Az oromfalat bronz reliefek, a két sarkát pedig szobrok díszítették. Az előcsarnok egészen a rotunda felső pereméig, több mint 31 méter magasságig emelkedik, benne állt Augustus és Agrippa szobra. A tulajdonképpeni templom egy nagy körfal, hatalmas, félgömb alakú kupolával, amelynek csúcsán 7 méter átmérőjű nyílás található.
A bejárattal szemben található fülkében egykor Julius Caesar, Mars, Venus és más istenségek szobra állt.
A római építmények szerkezeti elemei
1. Két szemközti falat félkörívű tetővel összekötő dongaboltozat
2. Az egymást derékszögben átmetsző két dongaboltozatból alakult keresztboltozat
3. A kör alakú falra emelt kupola, illetve félkupola, lásd Pantheon
4. Díszítőelemek: Az etruszk (toszkán) oszlop mellett mindhárom görög oszloprendet (dór, ión, korinthoszi) átvették.
Szerkezeti jelentőségüktől megfosztva egymással keverték, így alakult ki a kompozita oszlopfő
Nevezetes épületek, építmények
Curiae
Itt ülésezett a szenátus. A legrégibb ilyen épület a curia Hostilia volt, amelyben a szenátus évszázadokon keresztül tartotta tanácskozásait. Ez később leégett és Augustus fejezte be újjáépítését és avatta fel curia Julia néven.
Basilicae
Hosszúkás, oszlopokkal körüvett vagy oszlopsorokkal hajókra tagolt csarnok, itt üzleti, illetve törvénykezési ügyek folytak.
A basilica Juliát Caesar kezdte építeni 54-ben, de csak Augustus fejezhette be.
A középkorban nyugati részét keresztény templommá alakították, ennek köszönhetően néhány boltozatos pillére még ma is áll. Érdekessége volt, hogy a csarnokok boltozatát nem oszlopok, hanem négyszögletű pillérek tartották.
A csarnokok fölött emelet is volt. Gyönyörű kilátás nyílt innen a Forum pompás épületeire, Caligula innen szórt pénzt a tömegnek és gyönyörködött benne,
hogyan tapossák egymást az emberek. A központi teremben a korszak legfontosabb pereit tárgyalták.
Porticus
A porticusok más épületek mentén vagy önállóan épített, sétáló helyül vagy üzleti célokra szánt oszlopos csarnokok voltak.
Arcus
Constantinus diadalíve ( Róma )
Titus diadalíve
A római kultúra és építészet sajátossága a diadalív, melyek a császárok győzelmeinek állítottak örök emléket.
Rómában több ilyen nevezetes diadalkapu állt:
1. Fornix Fabianus, a Fabiusok diadalíve a Sacra via-n, a Forumtól keletre, melyet Kr. e. 121-ben Q. Fabius Maximus építtetett.
2. Augustus két diadalkapuja, melyekvalószínűleg a Forumon, az aedes Divi Julii két oldalán álltak.
3. Tiberius diadalíve a Saturnus templom szomszédságában, melyet a Varus vereségekor elveszett hadijelvények visszaszerzésének emlékére emeltek.
4. Titus diadalkapuja, melyet a zsidók ellen viselt háború befejezésének emlékére
Kr. u. 71-ben emelték a Sacra via-n.
5. Severus diadalíve a Forumon ( Kr. u. 203), Constantinusé a Palatinus és Caelius völgyében állt.
Az itt felsorolt diadalívek közül ma már csak az utóbbi három áll.
Acquae ductus - vízvezetékek
A vízvezetékek az ókor legnevezetesebb építményei közé tartoznak. A vizet nagy távolságból, részben föld alatt, részben föld felett épített csatornák segítségével vezették a városba.
Augustus alatt Rómának 7 vízvezetéke volt, Constantinus alatt már 19, melyek közül 3 még ma is használatban van.
Balneae, thermae - fürdők
Caraelia fürdői
A balneae, vagy Agrippa óta thermae közhasználatra szánt hideg-, meleg-, és gőzfürdők voltak. A fürdők a tisztálkodás mellett általában mindenféle testi és szellemi szórakozás színhelyeiként is működtek. Voltak itt társas összejövetelre szánt dísztermek, sétálók, játékok, felolvasások számára épített udvarok, termek, könyvtárak.
A fürdők beosztása: 1. apodyterium: öltöző terem.
2. tepidarium: a testet előkészítő, langyos levegőjű helyiség. 3. caldarium, forró, száraz levegővel ellátott terem, ahol hideg-meleg vizes kád állt a fürdőzők rendelkezésére.
4. frigidarium, hidegvizes medence, amelyet az öltözködés előtt használtak.
Circus
Circus Maximus
A circusban elsősorban lovasversenyeket rendeztek, de helyett kaptak itt a gimnasztikai mutatványok és ünnepi felvonulások is. A legnevezetesebb volt mind közül a Palatinus és Aventinus völgyében elterülő circus Maximus.
Állítólag a Tarquiniusok vezették be a circusi játékok szokását. A közönség eleinte fából egy-egy alkalomra összeállított emelvényekről nézte végig a versenyeket. Épületszerű külsőt Caesar adott a circus Maximusnak, mely alul kőből, felül fából, három emeletnyi karzatszerű emelvényből állt. 150 000 néző fért el benne kényelmesen. A pálya hossza kb. 700 méter hosszú, szélessége 150 méter lehetett. Oldalt lóistállók és kocsiszínek sorakoztak. A pálya közepén, hosszában keskeny, alacsony fal (spina) húzódott, melynek két végén álltak a céloszlopok (metea), ezeket kellett a versenyzőknek, időre, megkerülniük. Caesar circusa többször leégett, de mindannyiszor újjáépítették, ennek köszönhetően egészen a középkorig fennállt. A circus Maximus mellett a Marsmezőn állt a circus Flaminius, a mons Vaticanuson pedig a circus Neronis.
Theatra - Színház
A Marcellus-féle színház homlokzata
A római színház abban különbözött a görög színháztól, hogy csak ritkán építették hegyoldalra. Külsején emeletenként árkádok futottak végig falból kiugró oszlopokkal. Alaprajzát tekintve egy központ köré csoportosult, amely a színpad szélén volt, így az orchestra csak félkör alakú lehetett. A nézők rang és nem szerint elkülönítve élvezhették az előadásokat.
Az első kőszínházat Pompeius építtette Rómában, a másodikat Balbus, a harmadikat unokaöccsének, Marcellusnak a tiszteletére Augustus. Mindhárom egymás közelében, a Marsmezőn emelkedett.
Az amphitheatrum Flavium, más néven Colosseum
Amphitheatrum - Körszínház
Elliptikus alaprajzú, hatalmas épületek voltak az amphitheatrumok, melyekben a gladiátor-, illetve állatviadalokat tartották. Legnagyobb volt a Palatinus, Caelius és Esquilinus között épült, a középkor óta Colosseumnak nevezett amphitheatrum Flavium.
A Colosseum építését Vespasianus kezdte és fia, Titus fejezte be Kr. u. 80-ban. A középkorban a római nemesi családok közt dúló pártharcok színterévé változott. Később valóságos kőbányának használták. Csak a későbbi pápák vetettek véget rendeletekkel a pusztításnak.
