A Világörökség Listáján eddig szereplő magyarországi helyszínek
Elsőként 1987-ben Hollókő és Budapest vált a világörökség részévé. Hollókő kulturális kategóriában került fel a listára, Hollókő ófalu és táji környezet megnevezéssel. A falu 67 védett parasztházán kívül érdemes megtekinteni a Szár-hegyi várat, melynek szomszédságában álló védett terület már a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Ellátogathatunk továbbá a Falumúzeumba, ahol a klasszikus parasztházak kialakítása mellett régi népi mesterségekhez használt eszközök is láthatóak.
Budapest helyszínei közül a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út kaptak helyet a Világörökségi Listán. A Budavári Palota építése 1243-ban indult, IV. Béla uralkodása alatt, majd Mátyás király korában fejeződött be véglegesen, hiszen többek között ő építette a könyvtárat, valamint a csillagvizsgálót. Ma is méltó ékköve Magyarországnak.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai 1995-ben, természeti kategóriában kaptak helyet a világörökségek között, Szlovákiával megosztva. A térségben több mint 100 barlang ismert, melyek több mint kétmillió évesek. A 25 kilométer hosszú aggteleki Baradla-barlang, ismertebb nevén az Aggteleki cseppkőbarlang méltán vált világszerte ismertté, hiszen Magyarország egyik legfontosabb természeti jelensége. Minden évszakban látogatható.
1996-ban, alapításának 1000. évében került a listára az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, kulturális kategóriában. A még ma is aktívan működő keresztény monostor nem csak építészeti szempontból lenyűgöző, de olyan egyedülálló gyűjteményt is tartogat az idelátogatónak, mint a tihanyi apátság alapító oklevele, melyet 1055-ben írtak, de több, mint 30.000 kötetes Könyvtára és az első fönnmaradt magyar írásos nyelvemlék valamint képtára és kincsestára is lenyűgöző.
1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta megnevezéssel kultúrtáj kategóriában gyarapította hazánk világörökségeit. A területen ma is tájgazdálkodás folyik és itt található a legnagyobb tógazdaság is. Színes növény és élővilágával, a területen fészkelő madaraival és gémeskútjaival nemcsak nagy költőinket volt hivatott megihletni, de mások számára is élmény ide látogatni.
2000-ben a Pécsi ókeresztény sírkamrák kerültek a listára. Az egykori nekropolisz időszámításunk utáni negyedik században vált a kor lakóinak temetkezőhelyévé. Sírkamrák, mauzóleumok és épületek őrzik az ősök emlékét.
2001-ben, Ausztriával közösen Fertő – Neusiedlersee kultúrtáj volt a következő magyarországi világörökség a UNESCO listáján. A rezervátum vadvizei miatt jelentős, valamint mert a Fertő-tó Európa legnagyobb sósvizű tava. A környék kastélyai és a népi hagyományőrzés miatt kiemelkedő területe az országnak, de mivel jelentős része Ausztriába is átnyúlik, így a két ország közösen felelős ezért a világörökségért.
Legutóbb 2002-ben került a Világörökségi Listára magyar terület, mely a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék címmel kulturális kategóriában lett jutalmazva. A Zempléni-hegység déli részén elnyúló zárt borvidék a világszerte ismert és szeretett Tokaji aszú hazája, melyet XIV. Lajos a királyok borának, a borok királyának nevezett.
További helyszínek
Több helyszín is esélyes, hogy tovább bővülhessen a magyarországi lista. Erről a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága hoz majd döntést. Az eddigi javaslatok között szerepel a rózsadombi termálkaszt területe, Esztergom középkori erődítménye, a visegrádi királyi székhely, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok, a Komáromi erdőrendszer, az ipolytarnóci őslelőhely, a magyarországi tájhálózat, a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó, az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai, Lechner Ödön független, premodern építészete és a római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica. Egyelőre nem született döntés, de annyi bizonyos, hogy mindegyikre büszkék lehetünk.