Kulturális és természeti örökségünket természetes folyamatok és szociális, gazdasági változások pusztulással fenyegetik. Vannak helyi jelentőségű kulturális és természeti értékek és vannak olyanok, amelyek az egész emberiség számára fontosak, mert egyediek, különlegesek.
Ezeknek a kiemelt jelentőségű értékeknek a megóvásáról, változatlan formában történő megőrzéséről határozott az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1972-ben. Ekkor hozták létre a Világörökség Bizottságot és fogadták el az "Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségének védelméről", amelyhez időközben már 175 állam csatlakozott. A Világörökségi Listára 2002-ig 730 helyszínt vettek fel, melyek 125 állam területén találhatóak. Az eredeti két kategória - kulturális vagy természeti örökség - mára kiegészült a kultúrtáj kategóriával. Azok az értékek tartoznak ide, amelyeknél a természeti és az emberi kéz alkotta környezet szorosan összefügg, együttesen alkotnak megőrzésre érdemes értéket. A tagországok maguk döntik el, hogy mely helyszíneket javasolják felvételre a Világörökségi Listára, a Bizottság pedig a jelölések alapján évente egyszer dönt a felvételről. Magyarország büszke arra, hogy már nyolc olyan helyszínnel is rendelkezik, amely fölkerült a védett értékek listájára. Ezek megismeréséhez, felkereséséhez kívánunk segítséget adni kiadványunkkal. Kiegészítésül röviden bemutatjuk a jövő reménybeli, magyar világörökségi helyszíneit is, melyek a magyar világörökségek tentatív, azaz várományosi listáján találhatók.
Élményekben gazdag, tartalmas utazást kívánunk!
Budapest, a Duna-part és a budai Várnegyed (1987), valamint az Andrássy út és történelmi környezete ( 2002)
Vannak, akik első látásra beleszeretnek és vannak, akik csak hosszabb ismerkedés után válnak rajongóivá, de abban mindenki egyetért, hogy az egyik legszebb fekvésű város a világon.
Hollókő - 1987
Budapesttől mintegy 100 km-re festői környezetben, a Cserhát-hegység dombjai között bújik meg Hollókő. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, akkor, a tatárjárás után épült a Szár-hegyen álló vár.
Az Aggteleki- és a Szlovák Karszt barlangjai - 1995
Az Aggteleki Nemzeti Parkot elsősorban az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok védelme érdekében hozták létre 1985-ben. Területének 75%-át lombhullató erdők borítják.
Az ezeréves pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete - 1996
Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan "Szent Hegy" (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban.
Hortobágyi Nemzeti Park - 1999
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, vagyis nem az erdők kiirtása és a folyószabályozás eredményeként jött létre. Az 1973-ban létrehozott első magyar nemzeti park az ország legnagyobb védett területe (82 ezer hektár).
Pécsi Ókeresztény sírkamrák - 2000
A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is.
Fertő-tó / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
A Fertő-tó Ausztria és Magyarország területén található, így a két ország közös felterjesztése alapján került fel a Világörökségi Listára. A tó a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, 1979-ben az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította, és Európa nemzetközi jelentőségű vadvizeként tartják számon.
