Vilmos, a fattyú
2014/12/12 14:16
1574 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Hódító Vilmos tehetsége alapján a középkor egyik legjelentősebb uralkodója lett, pedig származása alapján a kor értékrendje szerint a trón közelébe sem kerülhetett volna. A fattyú tudniillik a nemesi származású, házasságon kívül született, de az apa által jogilag elismert gyermek. Ha finomabban fogalmazunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy nem törvényes, hanem természetes gyermek… A származását egyébként a címerében is nyíltan fel kellett vállalnia a pajzson keresztben vezetett ún. "fattyúzsineggel".

Származása és a gyermekkor

Normandia másodszülött hercege, a később Fényes illetve Ördög előnevet is viselő Róbert beleszeretett egy cserzővarga Herleva nevű leányába, aki 1027-ben egy Vilmos nevű fiút szült neki.

450px-Robert_magnificent_statue_in_falaise

A fattyú gyermek a kor jogrendje szerint nem örökölhetett trónt, nem léphetett felnőttként papi rendbe, sőt közhivatalnok vagy céhtag sem lehetett. Egyes területeken külön szertartások szerint temették el őket. Az atya elismerte fiát, gálánsan gondoskodott is az édesanyáról és a gyermekről, s mivel más gyermeke nem született, ezért adott alkalommal a trónöröklést is igyekezett bebiztosítani. Erre azért kerülhetett sor, mert a normann herceg, Róbert bátyja, tisztázatlan körülmények között meghalt, így az öccse lett az uralkodó. Elképzelhető, hogy e váratlan halálban maga Róbert sem volt teljesen ártatlan, mert 1035-ben keresztes hadjáratba indult, a normann nagyurakkal pedig hűségesküt tetetett nyolc éves fattyú fia javára.

A normann trónon

Eskü ide vagy oda, amikor megérkezett Róbert halálhíre, sokan Vilmos ellen fordultak, trónigényét származására hivatkozva kétségbe vonták, sőt több merényletet is megkíséreltek ellene. Ezeket az akciókat minden esetben túlélte, de a megpróbáltatások és a veszélyek kemény embert faragtak belőle. Uralkodóként is legalább annyira híres volt bátorságáról, félelmetes testi erejéről, mint könyörtelen kegyetlenségéről. Intelligens, ravasz, céltudatos, kiváló stratégiai érzékkel rendelkező, de ellentmondást nem tűrő ember lett belőle. Írni és olvasni soha sem tanult meg, erre nem volt szüksége. Sokkal meghatározóbb erény a kortársak szemében, hogy kitűnő lovas, rettegett bajvívó volt és a lovagi tornák hatalmas erejű hőse lett belőle.

Bayeux_Tapestry_WillelmDux

Az uralma alatt élők azonban olykor nyíltan figyelmeztették Vilmost arra, tudják, honnan is jön. Egy hódítása alkalmával például a városi polgárok úgy akarták kigúnyolni őt, hogy nagyapja foglalkozására utalva cserzett bőröket lengettek a vár fokán. A büntetés Vilmoshoz illően könyörtelen volt: a város elfoglalása után kezük és lábuk elvesztésével fizettek a gúnyolódásért.

A törvénytelen származás korrigálására automatikusa megoldás lehet egy előnyös házasság, ha sikerül ehhez megnyerni a kiszemelt ara atyját is…. Vilmos választottja Flandriai Matilda, a francia király unokahúga lett. Bár a pápa ellenezte a frigyet – sőt a menyasszony sem lelkesedett kezdetben – végül a házasság megköttetett, az egyház meggyőzésére pedig két apátságot alapítottak.

800px-Chevet_abbHommes

Vilmos mindvégig hű maradt a feleségéhez, kilenc gyermekük született. A házasság által létrejött francia szövetség lehetővé tette, hogy Vilmos jelentős területekkel gyarapítsa királyságát. Ezzel érdemelte ki a Hódító melléknevet. Mégiscsak jobban hangzik, mint a Fattyú…

Anglia meghódítása

Vilmos sikeres terjeszkedő politikájának legnagyobb sikere az angol trón megszerzése volt. Erre akkor adódott lehetőség, amikor Hitvalló Edward, Anglia utód nélkül maradt uralkodója unokafivérét, Vilmost jelölte meg örökösének. Ráadásul ez esetben a pápa is támogatta az elképzelést. Kezdetben úgy tűnt, Vilmos egyetlen igazi ellenfele Edward sógora, a Goldwin-klánból származó Harold. Váratlanul azonban rokoni kapcsolataira alapozva benyújtotta trónigényét III. (Keménykezű) Harald norvég király is. Az angol nemesek végül Harold Godwinsont koronázták meg. Vilmos maga mögött tudva megerősített hatalmát Normandiában, először formálisan tiltakozott, majd megszervezte az inváziós hadsereget. A pápától felszentelt zászlót kapott, és elérte az európai uralkodók jóindulatú semlegességét is.

800px-BayeuxTapestryScene37

Vilmos törekvéseit siker koronázta, bár ezt nem sokan hitték volna a kortársak közül. A vállalkozáshoz két babona is kapcsolódott. A partraszállás kapcsán két „jel” maradt fenn a krónikákban: egyrészt Vilmos felbukott, és amikor kezével megtámaszkodott, akkor az egyik harcosa a következőt mondta „Anglia földjét máris a kezedben tartod, Herceg”. A másik jel a Halley üstökös felbukkanása, szintén sok babonás megjegyzés forrása lett. Hogy ezeknek a jeleknek volt-e bármiféle köze Vilmos sikeréhez, mérlegelje mindenki saját belátása szerint…

1066. december 26-án koronázták Anglia királyává a Westminster-apátságban, s bár uralma ellen lázadások törték ki, ezeket időről időre kegyetlenül felszámolta.

Halála

Vilmos halálát egy megbokrosodott ló okozta. A nyereg markolatgombjába ütötte be magát oly szerencsétlenül, hogy súlyos belső vérzései miatt állapota válságosra fordult. Iszonyatos fájdalmak között élte utolsó napjait. Ahogy élete, úgy halála sem nevezhető hétköznapinak. A krónikák szerint holttestét nem tudták az e célra előkészített kőszarkofágba beletenni, ezért a szolgáknak úgy kellett belegyömöszölni, meggyalázva ezzel a holttestet.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke