A globális klímaváltozás és a madarak
|
A globális klímaváltozás szintén közvetlen hatással van a madarakra. Az elmúlt száz év folyamán 0,6 °C-os melegedés volt megfigyelhető. Ez még nem tűnik eget rengető eltérésnek, ahhoz azonban már elegendő, hogy a rendkívüli ökológiai változások megkezdődjenek. Terry Root, a neves Stanford egyetem környezetkutató tudósa azt nyilatkozta, hogy kutatásaik alapján már most megállapítható, hogy a madarak a megszokottnál hamarabb rakják le tojásaikat, a virágok hamarabb nyílnak, a téli álmot alvó emlősök pedig korábban ébrednek fel. A felmelegedés olyan gyors változásokat hozhat az ökológia rendszerekben, amelyekhez nem képesek alkalmazkodni az állatok. A vízimadarak, a vadkacsák és a különféle ludak populációja 50 százalékkal is csökkenhet. A rovarok, a madarak és a növények eltűnése tovább gyorsíthatja az erdők pusztulását. A fő problémát a különböző élőlények eltérő reakciója adja, hiszen valódi életközösségek bomlanak így fel - nyilatkozta a környezetkutató.
|
A hegyvidéki madarak legfőbb problémája az élőhelyek elvesztése. Európában 73 hegyi madárfajt tartanak nyilván, amelyek közül 37 közvetlenül veszélyeztetve van. Ennek oka egyértelműen az emberei terjeszkedés. A BirdLife International 558 olyan területet azonosított a kontinens hegyeiben, melyet fontos madárlakta területnek nyilvánítottak. A legnagyobb fenyegetettséggel az Alpokban, a Pireneusokban és a Kaukázusban kell szembenézniük a madaraknak. Míg az első kettőben a mindent ellepő turistaparadicsomok, a Kaukázusban a vadászat jelentik a legfőbb problémát, amely a csodás színezetű kaukázusi fekete nyírfajdot sodorta végveszélybe. Az Alpokban és a Pireneusokban élő szakállas keselyűt és az aranysast a kipusztulás réme fenyegeti élőhelyeik eltűnése miatt. A BirdLife legújabb projektje a kaukázusi fekete nyírfajd túlélési esélyein próbál javítani. A szervezet saját honlapot üzemeltet annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a veszélyeztetett madarakra. Helyi támogatókat és segítőket is toboroznak a madarak érdekében.
A felmelegedés következtében kialakult helyzet bizonyos szempontból még örvendetes is lehetne, minthogy egyre több madárfaj marad nálunk télre. A magyarországi vizes élőhelyeken, mint például a Kis-Balatonnál egyre több költöző madár telel át. A rendkívül ritka kis kárókatonából (képünkön) negyven egyedet figyeltek meg az ornitológusok. Ez már a negyedik tél, amelyet itt töltenek nálunk, a Duna torkolatvidékén költő madarak. A kis kárókatonát szintén a kipusztulás fenyegeti, szerepel a veszélyeztetett fajokat felsoroló vörös könyvben.
|
A negyven éve még költöző madárként számon tartott feketerigók (képünkön) már jó néhány esztendeje óriási csapatokban telelnek nálunk. A tél beköszönte ellenére a kócsagok, szürke gémek és bölömbikák közül is egyre többen választják az itt maradást. A Duna-Ipoly Nemzeti Park megfigyelései szerint 10-15 évvel ezelőtt a költöző madarak közül legfeljebb 10 százalék rekedt itt télre. Tavaly és az idén az itt maradók aránya már több mint 20 százalék. Ez örvendetes is lehetne, ha nem kellene arra gondolnunk, hogy ami valahol pluszként jelenik meg, az máshol hiányként jelentkezik.
|
A szokásosnál magasabb téli hőmérséklet miatt pusztult el a Tajvanon élő fekete kanalas gémek jelentős része. A melegebb időjárás következtében egy baktérium járványt okozott a madarak között, amelyeknek száma már az ezret sem éri el. A BirdLife International fertőzésgátló szérummal igyekszik enyhíteni a betegséget, beszámolójuk szerint sajnos nem sok sikerrel. Ha a klímaváltozás állandósul, akkor a jövőben rendszeresen kell számolni a vésszel.
