A dohány égésekor olyan füst képződik, mely többek közt nikotint és kátrányt tartalmaz. A kátrány igen gazdag rákkeltő hatású összetevőkben. A tüdőrák és a dohányzás közti összefüggést már az ötvenes évek elején tudományosan igazolták. Nem ez az egyetlen betegség, ami kapcsolatba hozható a dohányzással, hiszen különböző érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéseket, valamint egyéb rákos megbetegedéseket is okozhat.
Következzék néhány adat, amiken talán érdemes lenne elgondolkozni.
A nemdohányzókhoz képest a tüdőrák 10,8-, a gégerák 5,4-, a szájüregrák 5,1-, a nyelőcsőrák 3,4-, és a veserák 1,5-szeres gyakorisággal fordul elő dohányzókban. A dohány káros hatását a levegő szennyezettsége csak tovább fokozza. A dohányzásról való leszokás után még 10-15 évre van szükség ahhoz, hogy a szervezet megtisztuljon a káros anyagoktól.
A kátrányban található különböző fenolok a légzőrendszer csillószőreinek működését bénítják, és ezáltal kiiktatják a szervezet egyik védekező mechanizmusát. Mi is ez a védelem? Ezek a sejtek a csillószőreik mozgatásával a nyákot és az azon megtapadt porszemcséket távolítják el a légutakból. A kátrány emellett fokozza a májban lévő metabolizáló enzimrendszer tevékenységét, ezáltal pl. bizonyos gyógyszerek lebontása gyorsul és azok hatékonysága a dohányosokban csökken (pl.fájdalomcsillapítók, gyomorfekélyre ható szerek).
Tudjátok, hogy a cigarettefüst hány százalékban tartalmaz szén-monoxidot (CO)? A főáram (amit a dohányzó kifúj) CO koncentrációja 5%. A mellékáram ( két slukk közt a levegőbe kerül) CO koncentrációja 10-15 %. Ennek mennyisége pedig a dohánylevél minőségétől függ. Mennyiségét az ún. perforált füstszűrő csökkenti.
Miért káros a szén-monoxid?
A szén-monoxid a vérben lévő, az oxigén szállításáért felelős hemoglobinhoz kötődik. Az erős dohányosok hemoglobinjának akár 5-10%-a is átalakulhat, miáltal az aktív, oxigéntszállító hemoglobinok száma csökken és a szervezet oxigénellátása romlik, ezt pedig minden sejt megsínyli. A nikotin a legismertebb a dohány anyagai közül. A nikotin hatása érinti az idegrendszert, a szivet és a keringési rendszert, a mozgásrendszert és az endokrin rendszert. Vizsgáljuk meg, mi történik a szívvel, milyen hatások érik! A szív oxigénigényét növeli a nikotin, a szén-monoxid pedig csökkenti a szív oxigénellátását. A kettő eredménye, hogy a szív oxigénhiányban fog szenvedni. A nikotin hatása nagyon specifikus, a stimulálás vagy szedálás függ a szervezet állapotától, a nikotin dózisától és a rágyújtás időpontjától. A nikotin fokozza a koncentrációképességet, emeli a hangulatot, a memóriát pedig erősíti. Stressz esetén nagyobb dózisban nyugtató hatású.
A dohányzás során kialakuló függőségért is a nikotin a felelős.
Mikor beszélünk dohányfüggőségről?
- Legalább egy hónapig tartó folyamatos dohányzáskor.
- Ha valaki sikertelen kísérletet tesz a leszokásra, vagy arra, hogy a megszokott dózisát csökkentse.
- Ha valaki akkor sem képes abbahagyni a dohányzást, ha súlyos fizikális elváltozások lépnek fel szenvedélyéből adódnak, és ezzel tisztában van.
A megvonási tünetek az utolsó cigaretta elszívása után 24 órával jelentkeznek, súlyosságuk pedig a nikotin mérgezés mértékétől függ. Ilyenkor az ember kívánja a dohányt, ingerlékennyé és szorongóvá válik, csökken a koncentrációja, nyugtalanság, fejfájás, álmosság, emésztési problémák gyötörhetik.
Az első cigarettával az enyhe mérgezés tünetei jelentkeznek: fejfájás, hányás, didergés, térdremegés, hasmenés, verejtékezés, erős izomremegés. Ezek a tünetek csak a dohányzás kezdetén tapasztalhatóak, majd a szervezet hozzászokik a dohány jelenlétéhez és a dohányzás kellemessé válik.
A dohányzás krónikus hatásai közé tartozik a szívinfarktus, krónikus hörghurut, gyomorfekély és a már említett daganatok.
A terhesség alatti dohányzás csökkenti a magzat növekedését, gyakoribbak a terhességi komplikációk, és a koraszülés esélye is nő. A csecsemők szellemi és fizikális fejlődése is lassúbb.
Passzív dohányzás
A passzív dohányos az a nem dohányzó, aki a dohányosok által a zárt környezetbe juttatott égéstermékeknek van kitéve. A passzív dohányos mennyiségileg kevesebbet, minőségileg mást szív be. A felnőttek gyakori panaszai: szemirritáció, fejfájás, köhögés, allergiás rohamok. A passzív dohányzás szintén növeli a tüdőrák rizikóját. Szerencsére kezd előtérbe kerülni a passzív dohányosok védelme. Használjuk a nemdohányzó részeket az éttermekben és az egyéb nyilvános helyeken! Az egyik probléma, hogy a baráti kört mindez megoszthatja, ezért a nemdohányzók is beülnek a dohányzó részbe. Lehet kompromisszumot kötni, és mindkét fél feladhat valamit.
A fent említetteket nem elrettentésnek szántuk, hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy aki dohányozni akar, úgysem tudja megakadályozni senki. Naivitás azt hinni, hogy sikerülhet a leszoktatás bármiféle tiltással vagy ijesztgetéssel. Ezzel legfeljebb csak azt érhetjük el, hogy titokban gyújtotok rá. Ezért csak arra kérünk benneteket, hogy gondoljátok át azt, amit leírtunk. Mérlegeljétek, mi a vonzó benne! Fiatalon nem jelentkeznek annyira észrevehetően a káros hatások, idősebb korban azonban látványosan megjelenhetnek a káros hatás eredményei. Környezetünk tele van olyan 50-esekkel, akik le akarnak szokni, közülük azonban csak kevésnek van elég akaratereje.
Egyet mindenképp tarts szem előtt: Szeresd annyira magad és a tested, hogy nem használod szemétlerakónak! És még valami: a dohányzásnak is megvan a maga kultúrája. Például nem muszáj a másik arcába fújni a füstöt, mert nem túl kellemes. Tartsd tiszteletben, ha valaki nem dohányzik, de azt is, ha igen.
A legfontosabb pedig a következő:
NE DOHÁNYOZZ csak AZÉRT, MERT A HAVEROK IS AZT TESZIK. NEM AZ AZ EGYÉNISÉG, AKI BEÁLL A SORBA! Az igazi barátaid ezt meg fogják érteni. Fontos, hogy megtanulj kiállni magadért!
