A közösségi média hatása a mentális egészségre
2024/02/05 17:48
906 megtekintés

Kevés fiatal van manapság a világon, aki nincs fent valamilyen közösségi média platformon. Kétségkívül számos előnye van ezeknek a felületeknek. Közösséghez való csatlakozáson kívül, inspirálnak, oktatnak, motiválnak.

like

De ha ezeket a felületeket nem kellő odafigyeléssel, tudatossággal, önismerettel használja az ember, különösen az identitását kereső kamasz gyermek, sok negatív hatása is lehet. Így például:

  • elégedetlenné tehet,
  • rossz megküzdési mechanizmushoz vezethet,
  • ronthatja az alvás minőségét, rövidítheti az idejét,
  • életkor szerint nem megfelelő tartalmak feldolgozása,
  • kitettség online zaklatásnak (bullying),
  • időt vehet el más, fontosabb dolgoktól,
  • kitettség „fake news”-nak ,
  • kiégéshez vezethet,
  • hozzájárulhat a depresszió kialakulásához,
  • ronthatja az önbecsülést,
  • testképzavart okozhat,
  • erősítheti a FOMO érzést.

Aki naponta 2-3 órát a közösségi média felületeken tölt, rengeteg időt elvesz más olyan tevékenységtől, amely mind testileg, mind lelkileg feltöltenék, mint például sport, hobbi, relaxáció, szabadban töltött idő vagy akár az alvás. Azt pedig nem győzik hangsúlyozni, hogy ezek a tevékenységek különösen fontosak a hosszú távú jó mentális egészséghez. Ha ebben a több órában csak tökéletesre szerkesztett képeket, videókat nézeget valaki, az nagyon komolyan ronthatja az önbecsülését. Erősíti azt az érzetet, hogy más jobb, szebb életet él, tökéletes a megjelenése, csodálatos helyeken jár. Még ha tudjuk is, hogy a látottak manipuláltak vagy csak egy kiragadott pillanat egy személy napjából, hetéből, akkor is bizonytalansághoz, elégedetlenséghez, akár testképzavarhoz is vezethet.

Szintén fokozhatja a social media a FOMO – fear of missing out – „vagyis a kimaradástól való félelem” érzését is. Érdekes jelenségként jelentkezik a fiatalok körében továbbá az is, hogy megoldásként tekintenek a közösségi médiára olyan helyzetekben, amikor például rossz a kedvük, magányosak, vagy csak unatkoznak. Ezekben az esetekben a figyelmük elterelése a cél és ezért fordulnak a social media felé. Ezzel azonban rossz megküzdési mechanizmust alakítanak ki.

A megoldás természetesen a közösségi média használatában sem a teljes megvonás. Azonban egyre elterjedtebb, hogy rövidebb-hosszabb időre úgynevezett digitális detox-ot tartanak az emberek (pár órára, napra szüneteltetik a social media platformok látogatását). A cél, mint az élet más területein is, a tudatosság. Fontos, hogy mind időtartamban, mind a látottak befogadásában is a tudatosság jellemezze a közösségi média használatunkat.