Szemünk a többi érzékszervünkhöz hasonlóan nélkülözhetetlen, talán ez a szerv képes a legtöbb környezeti inger érzékelésére szervezetünk számára. Szövettani felépítésének köszönhetően egy rendkívül érzékeny szerv, kívülről szaruhártya borítja. A mechanikai védelem mellett komoly védelmi rendszert kellett kifejlesztenie a napsugarak ellen is.
Egyik leggyakoribb megbetegedése a kötőhártya-gyulladás, mely a nyári időszakban különösen felszaporodik.
Mikor beszélünk kötőhártya-gyulladásról?
Kötőhártya-gyulladásról akkor beszélünk, ha a szem szaruhártyája, illetve annak szemüregben lévő folytatása az ínhártya valamilyen oknál fogva gyulladásba kerül, azaz az őt ért valamilyen hatás – ld. később – miatt vérbő állapotba kerül. A gyulladás olykor csak az egyik szemre terjed ki, míg máskor mindkettőt érinti.
Mi okozza a kötőhártya-gyulladást?
A kötőhártya-gyulladást számos tényező okozhatja. Mechanikai hatások között elsősorban a szelet említhetjük, akár huzatos helyen tartózkodva, akár a vasúti szerelvény ablakán kihajolva könnyen érzékennyé válhat szemünk, Ugyancsak mechanikai hatás, ha por vagy egyéb kisebb fizikai szennyeződés jut a szembe - a szemfesték szintén okozhat irritációt. További okok közt szerepelhet az erős fény vagy intenzív UV-sugárzás, ez utóbbi elleni védelemről gyakran megfeledkezünk a nyári időszakban. Gyakran okoznak gyulladást különböző irritációk, gondolhatunk a kontaktlencsére vagy az uszoda vizére. Allergiás tünetek következményeként, illetve nem ritkán valamilyen fertőzés, zömében bakteriális fertőzés következményeként is kialakulhat. A vírusfertőzések szerencsére lényegesen ritkábbak, azonban kezelésük és a gyógyulási idő jelentősen kitolódhat. A fertőzések elkerülése miatt kerüljük a szembe nyúlkálást – különösen koszos kézzel -, de a már korábban említett uszoda vagy strand víz is okozhat fertőzést.
Milyen tünetek esetén gondoljunk kötőhártya-gyulladásra?
A kötőhártya-gyulladásnak számos tünete lehet. A kipirult, viszkető szem érzése gyakran jelentkezik, sokszor a szem és/vagy annak közvetlen környéke megduzzad. A fájdalom és az intenzív váladékozás szintén a gyakori tünetek közt szerepel, akárcsak a fokozott csipatermelés (váladékképződés). Gyakran számolnak be a betegek apró szúróérzésről, mintha valami lenne a szemükben.
Hogyan kezelhető a kötőhártya-gyulladás?
A betegség sokszor magától is elmúlik, igaz ez olykor több mint egy hetet vesz igénybe. A gyógyszertárakban recept nélkül is kaphatók általános szemcseppek, melyek segítik a gyógyulást - a legcélszerűbb azonban, ha felkeresünk egy szemész szakorvost. A szakorvos egyrészt megvizsgálja az egész szemet, így tájékozódva a betegség kiterjedéséről, másrészt megállapíthatja, milyen jellegű gyulladással állunk szembe. Olykor kenetet is vesz, mely a fertőzést okozó kórokozók kimutatásában jelentős, így célirányos gyógyszerrel lesz kezelhető a betegség. Mivel a betegségnek számos szövődménye lehet – a középkorban sokszor vakságot okozott – a mielőbbi felismerés, szakorvoshoz fordulás és megfelelő kezelés kulcsfontosságú lehet.
Záró intelmek
És akkor foglaljuk össze ismét, milyen lehetőségek vannak a betegség megelőzésére! Lehetőség szerint ne nyúljunk a szemünkbe, ha ez szükséges, előtte mossunk alaposan kezet (pl. kontaktlencse eltávolítás). Kerüljük a huzatos, szeles helyeket! Gondoskodjunk szemünk megfelelő fény- és UV-elleni védelméről! Uszodában használjunk úszószemüveget, strandon kerüljük a víz szembe jutását!
Marsi Zoltán írása