Többkomponensű dologról lehet szó, amelyben szerepet játszhat az alváshiányból adódó kimerültség, a fokozott alkoholfogyasztás (ami rendszerint azért történik, hogy a repülés miatti feszültséget oldják), az utastársakkal kialakult kisebb nézeteltérések (amelyek máskor, máshol említésre sem méltóak), és esetleg az alacsonyabb oxigénszint miatti fokozottan ingerült állapot is. Általában még egy tényezőt szoktak emlegetni. Bizonyos elemzésekben összefüggést találtak a "légi düh" és nikotinmegvonás között erős dohányosoknál, hosszabb repülőutak alatt. Ez a jelenség ugyanis gyakrabban lép fel nemdohányzó járatokon. Gyakorlatilag majdnem mindegyik légitársaság meghirdette dohányzásellenes stratégiáját, esetenként a repülés időtartamát is figyelmen kívül hagyva. Hasonló a helyzet az alkoholos állapottal, ami szintén előkelő helyen szerepel a "légi düh" előfordulási statisztikájában. Ennek ismeretében egyes légitársaságok bizonyos járatokon az alkoholos italok felszolgálását is megtiltották. Ez azonban megint csak kétélű fegyver, hiszen a gyakorlatból tudott dolog, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó embernek egy idő után hiányzik az ital, s ez még szörnyűbb állapotba hozhatja.

Mit tehetünk önmagunk a "légi düh" megelőzésére? Dohányosoknál talán a nikotintartalmú rágógumi, vagy az enyhe nyugtató segít áthidalni a légi út okozta izgalmat, a bezártságot, a dohányzási tilalmat. Vigyázzunk a repülőgépen elfogyasztott alkohol mennyiségére. A speciális mikroklíma nem várt alkoholhatást produkálhat. Lehetőség szerint közvetlen repülés előtt és alatt ne fogyasszon alkoholt (de legfeljebb egy italt, a megvonási tünetek felszínre kerülésének megakadályozására). Fennállhat a veszélye, hogy a légitársaságok is (a futballmérkőzéseken adható sárga és piros lap analógiájára) jelezni fogják egymásnak azokat az utasokat, akik magatartásukkal zavarják a többiek nyugodt utazását.