A látható fénynél kisebb hullámhossztartományban található az ultraibolya sugárzás (UV= ultraviolet). A látható fénynél nagyobb hullámhosszú az infravörös sugárzás (IR= infra-red).

A látható fény tartományai:

• 400-420nm:ibolya
• 420-490nm:kék
• 490-540nm:zöld
• 540-600nm:sárga
• 600-760nm:vörös

Éles határok nincsenek, folyamatos az átmenet.

A fény hatására a biológiai rendszerek molekulái gerjesztődnek (energiát vesznek fel) vagy ionozálódnak. A gerjesztés bekövetkezhet pl. DNS molekulákon, melyek egy-egy sejt szempontjából biológiailag döntő fontosságúak. A DNS sérüléseket elsősorban az UV sugárzás okozza. Ilyenkor a DNS molekulán belül kémiai reakció zajlik le, aminek akár mutáció is lehet az eredménye. A másik lehetőség az, hogy egy nem döntő tulajdonságú molekulán következik be a gerjesztés, és ez vagy átadja az energiát egy másik molekulának, vagy ő maga lép reakcióba a sejtben lévő molekulákkal.

A fény különböző tartományai eltérő mélységben tudnak behatolni a szövetekbe. A két legfontosabb szervünk, amit károsíthat a napsugárzás, a szem és a bőr. A szem külső része a szaruhártya. Itt nyelődik el az infravörös sugárzás nagy része és a távoli UV. Hatásukra a szaruhártya begyulladhat, illetve az infravörös sugárzás égési sérüléseket is okozhat rajta. Az UV-A és az UV-B sugarak mélyebbre hatolnak, és hatásukra a szaruhártyagyulladáson kívül kötőhártya-gyulladás, valamint szemlencse homály is létrejöhet. Ezen károsodások nagyon fájdalmasak, és károsíthatják a látást. A szemünk védelme érdekében tehát célszerű napszemüveget hordani, mégpedig megfelelő UV szűrővel ellátottat.

A bőrünk a nyári erős napsugárzás másik vesztese. Az UV-C és az UV-B tartomány egyrésze a bőr legfelső rétegében nyelődik el. Ez az ún. elszarusodott hámréteg, ami megvédi az alatta lévő szöveteket, itt károsodás nem jön létre. Az UV-B másik része a hámrétegbe hatol be, és ott elsősorban a nukleinsavak és a fehérjék alkotórészeit károsítja. Az UV-A és a látható fény már behatol a mélyebben fekvő irharétegbe, és a hemoglobinnal, karotinoidokkal és a melaninnal kerül kapcsolatba. Az IR-A és -B hatol be legmélyebben a bőrbe.

Az UV-A és az UV-B tartomány jellegzetes hatása a pigmentképződés, mely a melanocita sejtekben megy végbe. Az ebben lévő anyag polimerizálódik, és védelmet nyújt a mélyebb rétegeknek. Így jön létre a lebarnult bőr. A legszembetűnőbb változás a bőrpír, amit a sejtek sérülése ill. a belőlük kiáramló toxikus anyagok okoznak. Súlyos formája a leégés, mely ha már megtörtént, akkor kerülni kell a napfényt. A legsúlyosabb elváltozás a bőrrák. Az életkor előrehaladtával a betegség gyakorisága megnő, mert a bőrt ért sérülések összeadódnak. Ez tehát azt jelenti, hogy már fiatal korban vigyázni kell a napozással. A napozás fő veszélye pont az, hogy a károsító hatás az évek során összeadódik és a probléma jelentkezésekor már nem sokat tehetünk. A jelszó tehát a megelőzés.

Megelőzés:

• Fokozatos előnapozás
• Csak a megengedett időben, azaz 10-11 órától 15 óráig kerülni kell a napfényt
• Szemünk védelme napszemüveggel
• Bőrünk védelme a megfelelő védőfaktorú napkrémmel, és már a napozás előtt fél órával kenjük be a testünket, hogy a hatása kifejlődjön, mire a napfényre kerülünk.
• A száj és a mell védelme különösen fontos, mert ezeken a területeken a bőr nagyon vékony.

A 2-6 faktorú napozószerek csak enyhe védelmet nyújtanak. Ez csak az eredetileg is erősen pigmentálódott és jól lebarnult bőr esetében jön szóba.
Közepes védelmet nyújtanak a 8-12 faktorú készítmények, ez a minimális védelem, melyet a még le nem barnult bőrnek nyújtani kell.
Intenzív védelmet nyújtanak a 15 ill. az ennél nagyobb faktorú napozókrémek. Ezek ajánlatosak a barnulni alig vagy csak nehezen tudók számára.