Nemzetközi összehasonlítást tekintve hazánk kiemelkedik a jelentős zsírfogyasztásban, a lakosság nagy részének koleszterin bevitele meghaladja a javasolt napi mennyiséget, magas a cukorfogyasztás mértéke, viszont alacsony a rostbevitel.
Mik azok a növényi rostok?
A tudományos definíció szerint az élelmi rost az emberi emésztő enzimek által nem elbontható növényi anyagok csoportja, valamint ezek nem emészthető kísérőanyagainak összesége. A növényi poliszaharidok közé tartozik a cellulóz, a hemicellulóz, a pektin, a lignin és az extenzin. Ezek mindegyike cukor alapegységekből épül fel.
Miért hasznosak ezek az anyagok?
Emésztőrendszerünk normál működéséhez feltétlenül szükség van ezekre az anyagokra. Hiányuk esetében különböző, az emésztéssel összefüggő betegségek, anyagcserezavarok alakulnak ki. A megfelelő rosttartalmú táplálkozás szerepet játszik a fogszuvasodás, a székrekedés, az elhízás, a cukorbetegség, bizonyos érrendszeri megbetegedések és egyes tumorfajták megelőzésében, és hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Egyértelműen kimutatott az alacsony rosttartalmú étrend és a vastagbélrák közti kapcsolat. A rostok élettani hatása abban rejlik, hogy megkötik a vizet és egyéb anyagokat, pl. epesavakat és mérgező anyagokat is. A vízmegkötő tulajdonságuknak köszönhetően növelik a béltartalmat és fokozzák a bélrendszer mozgását. A rostok jelenlétében lassul a cukrok felszívódása, csökken a vér koleszterinszintje. Ezen túl megkötnek számos keletkezett rákkeltő anyagot is.
Rosttartalmú élelmiszerek, amelyeket érdemes fogyasztani:
- Árpapehely
- Búzaliszt
- Müzli
- Dió
- Bab
- Zöldborsó
- Gyümölcsök és zöldségek