A savas esők
2002/05/10 08:00
3365 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Bolygónk életterének jelentős gondja a savas esők és a felszíni környezet egyre erősödő savasodása. Régen az emberek összegyűjtötték az esővizet ivóvízként, mosásra, főzésre, öntözésre, állataik itatására használva az égi áldást. Ma már ez elképzelhetetlen, az esővíz is belépett az egészségre ártalmas anyagok népes táborába. Aki nem akar korán megkopaszodni, annak manapság nem tanácsos sűrűn megáznia az esőben.

A savas esők megjelenése, az összes környezeti ártalommal együtt, az emberek ipari tevékenységének tudható be. Az ipari forradalomtól kezdve, azaz a XVIII. század közepétől a rohamosan fejlődő technika segítségével kialakultak a különféle iparágak és velük együtt az ipari környezetszennyezés. A gépek működtetéséhez kezdetben a gőz energiáját használták, a gőzgépek pedig rengeteg szén elégetését kívánták. A gyárak, és üzemek ontották magukból a füstöt a légkörbe. A légszennyezés addig soha nem látott mértékű lett, és a fejlődéssel párhuzamosan csak fokozódott.

A légszennyezés Nagy-Britanniában régóta napirenden van. Amikor Elenaor királynő 1257-ben meglátogatta a notthingami kastélyt, a kellemetlen szagú, szénfüsttel teli levegő miatt inkább átköltözött egy szomszédos kastélyba. Már a XIII - XIV. században számos kísérletet tettek arra, hogy szabályozzák a szén égetését és a szabályok megsértőit megbüntessék, de ezek a törekvések évszázadokon keresztül sikertelenek maradtak. Ezt mutatja 1659-ből egy kortárs feljegyzése, amiben Londont "olyan füstfelhő borítja, amely a Földet a pokollal teszi hasonlatossá". Ezt száz évvel az ipari forradalom kezdete előtt vetették papírra!


Elhullott állatok Bhpoalban

A legtöbb szennyező anyagot korunkban a légtérbe bocsátják ki, elsősorban gázokat és aeroszolokat, továbbá folyadékok gőzeit. A kibocsátott gázok között vannak különféle betegségek előidézői, az üvegházhatás fokozását elősegítők, ózoncsökkentők, savas esőt okozók és katasztrófáknál a levegőbe kerülő mérgek Egy szörnyű példa erre: 1984-ben, India Bophal nevű városa melletti üzemben egy szelep felmondta a szolgálatot. Negyvenöt tonna metil-izocianát került a levegőbe. Háromezer ember azonnal meghalt, további 500 ezer pedig egész életében magán viselte a katasztrófa utóhatásait.

A legnagyobb légszennyező az energetika, a szén- és olajtüzelésű erőművek. A fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) gyors elégetésekor keletkező szén-dioxid mellett a tüzelőberendezések füstgázaiban kén-dioxid, nitrogén-oxidok és szilárd részecskék (korom, pernye, olajkoksz stb.) kerülnek a légkörbe. A másik jelentős szennyezőforrás az autók, gépek, belső égésű motorok kipufogó-gázai, például a szén-monoxid (ami nagy mennyiségben belélegezve halálos méreg) és nitrogén-oxid, de az ólomszennyezésért is a benzinmotorok a felelősek.

A légkörbe került szennyező anyagok sorsa a méretüktől függ. A nagy szemcsék a gravitáció hatására fokozatosan leülepednek, és nem jutnak messzire a kibocsátás helyétől. A csapadék is kimossa a levegőből a szennyező részecskéket. Ha ezek savgőzök, savmaradékok, alacsony pH értékű (kémhatású) anyagok - ilyen például: a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid -, akkor savas eső keletkezik. A kibocsátás helyétől akár több száz, vagy több ezer kilométerre is kialakulhat savas eső. Ezért hiába építenek nagyon magas kéményeket a füstgáz elvezetésére, ezzel csak azt érik el, hogy exportálják a szennyezést. Az erősen iparosodott vidékeken az esők 4,5 pH körüli átlagos savasságúak, a természeti körülményekre az 5,4-6,0 pH érték a jellemző, de mértek már az ecetet és a citromlevet túlhaladó savasságú (2,2 - 3,0 pH értékű) esőt is.

A légszennyezéssel, a légkör is a földfelszín savasodásával járó veszélyek listája meglehetősen hosszú és valószínűleg nem is ismerjük pontosan. Azonban bizonyos, hogy gazdasági és közegészségügyi szempontból riasztó tételek szerepelnek benne. A teljesség igénye nélkül: a légzőszervi és szemészeti megbetegedések gyakoriságának jelentős növekedése; a talajok termőképességének erőteljes csökkenése; az erdők megbetegedése; az épületek és szobrok korróziója.