A WWF segít az energiafogyasztás visszafogásában
Varga Gábor
2007/12/01 15:16
969 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A téli, hideg idő beköszöntésével, aki csak teheti, jól befűti otthonát. A finom melegnek azonban komoly ára van. A szó szoros értelmében is drága dolog az energia, ám arra már kevesebben gondolnak, hogy az elavult rendszerek, a fosszilis energiahordozók elégetése a környezettől is komoly árat követel.

Környezetvédelmi szempontból természetesen a megújuló energia használatával kialakított fűtésrendszerek a legjobbak. Ebbe a csoportba tartozik a napkollektor, a hőszivattyú vagy a biomasszával történő fűtés használata. Nálunk a téli szezonban még a hagyományos fűtési rendszerek vannak túlsúlyban. Ezek egy régi vagy új kazánból, csővezetékből és egy valamilyen lakáson belüli fűtőtestből állnak.

Az új generációs, úgynevezett kondenzációs gázkazánok tisztán égetik el a földgázt, de az égéstermékek és füstgázok hőjét is tudják hasznosítani. A kéményen keresztül így szinte csak vízgőz távozik. A legmodernebb kazánok pedig vegyes tüzelésűek, amelyben biomasszát is lehet égetni - olvasható a WWF honlapján, ahol sok nagyon hasznos tanácsot olvashatsz arról, hogyan csökkenheted az otthonod energiafelhasználását, ezekből szemezgettünk mi is.

  • Ha túlfűtjük a szobát, nemcsak az energiát pazaroljuk, de a megfázásos megbetegedések veszélyét is növeljük! Az ajánlott hőmérséklet 18-20 fok között van, csak a fürdőben javasolt a 24-28 fok. Csupán 1 fokkal alacsonyabb lakáshőmérséklet 205 kilogramm CO2 kibocsátás-csökkenést és 15 ezer forintnyi költségmegtakarítást jelent egy fűtési időszak alatt.
  • Ha húz a cúg az ablaknál, szigeteljük az ablakok, ajtók kereteit. Beszerezhetünk vékony, átlátszó nemesfém réteggel bevont, hőszigetelő ablaküveget is. Utóbbi használata esetén egy 25 m2 ablakfelülettel rendelkező családi ház fűtésekor évi 500 liter olaj takarítható meg.
  • Ha csobog a fűtőtest, levegős a rendszer. Ez akadályozza a víz cirkulációját, és legalább 15 százalékkal több energiafogyasztást eredményez.
  • Ha nem használt helyiséget egyáltalán nem fűtünk, nem nyerünk vele. A falak ugyanis kihűlnek, és a hideg, nedves felületet nehezebb később felfűteni, mintha folyamatosan alacsony szinten tartanánk itt a hőmérsékletet.
  • Ha egy hideg őszi vagy téli napon verőfényes időben egy fokkal lejjebb csavarjuk a fűtést, az közel 6 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást.
  • Ha nehéz anyagból készült sötétítőfüggöny takarja az ablakot, az megakadályozza, hogy a meleg elillanjon.

A Föld még kitermelhető energiakészletei némi becslési bizonytalansággal ugyan, de ismertek. A mai energiaellátás 87 %-a fosszilis energiahordozókon alapszik, és 13%-ot képez a nukleáris, valamint a víz és egyéb energia. A jövő dilemmája, hogy az energiaszerkezetnek igen nagy az időállandója, részben mert az alapvető létesítmények megvalósítása (bányák, szénhidrogén telepek fúrásai, erőművek stb.) sok évbe telik, másrészt mert ezek működése több évtizedre konzerválja az adott technológia termékének tulajdonságait, illetve ez utóbbiak felhasználó szektorainak jellegét is.