Az 1992-ben véglegesített és aláírt kiotói egyezménnyel a világ összes jelentős országa elismerte, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása beláthatatlan következménnyel hathat a föld ökoszisztémájára. A jegyzőkönyvben vállalást fogadtak, hogy 2005-2008-ig csökkentik és stabilizálják a légszennyező gázok kibocsátásának mértékét. Ezt akkor csak az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália nem írta alá, ez utóbbi 2007-ben már jóváhagyta az egyezményt.

A légszennyező gázok kibocsátásával egy úgynevezett üvegházhatás alakul ki, ami a légkör hővisszatartását növeli. A napsugárzás egy része visszaverődik a világűrbe, egy másik része a légkörben oszlik el, míg a földre jutó fény hőenergiává alakul. Ez egy fontos feltétele a földi létnek, hiszen ez a hatás teszi lehetővé, hogy földünk ne egy hideg bolygó legyen.

Másrészt a főként fejlett országoknak „köszönhetően” rengeteg szén-dioxidot és egyéb káros gázokat, anyagokat juttatunk a légkörbe, ezzel növelve a korábban említett üvegházhatást, melynek következtében a föld hőmérséklete nő és globális felmelegedéshez vezet.

Globális probléma

A kutatók, szalemberek között sincs teljes egyetértés abban, hogy a felmelegedés milyen mértékben köszönhető az emberi tevékenységeknek.  A tudósok között ugyanis ismert tény, a glaciálisok és interglaciálisok változása, azaz a jégkorszaki időszakok és a felmelegedés teljesen természetes folyamatainak váltakozása – jelenleg egy (interglaciális) felmelegedési folyamat zajlik.

A jelenlegi kutatások arra engednk következtetni, hogy a légszennyezés miatt az elkövetkező száz évben körülbelül 5 celsius fokkal fog növekedni a hőmérséklet. Erre az értékre jellemző, hogy a közel tízezer éve befejeződött legutóbbi jégkorszak óta emelkedett meg ennyivel az átlaghőmérséklet.

Az áramlatok leállása

A föld felmelegedése beláthatatlan következményekkel járhat. Az utóbbi időban gyakran hallhatunk arról, hogy újabb jégóriások váltak le a sarkokon, ezek nagy valószínűséggel már a légszennyezések következményei. Tehát a felmelegedés nagy hatással van és lesz a sarki jégtáblákra és ez az óceánok szintemelkedéséhez fog vezetni. Rengeteg parti ország így is szinte közelharcot  vív a tengerekkel, ez a küzdelem a jövőben még fenyegetőbbé válhat, mint ahogyan az árvizek és extrém éghajlati megynyílvánulások is gyakoribbak lesznek.

A változás az óceánokban, tengerekben is kémiai változásokat idézhet elő, minek következményeként leállhatnak a föld főereiül szolgáló ármlatok, mint például a Golf-áramlat. A kontinenseken eltolódhatnak az éghajlati zónák, így néhol pusztító árvizek, míg az eddig még élhető földrészeket, fennmaradásra alakalmatlan, aszályos vidékké alakulnak.

Mindenre kihat

Egy Németországi kutatóintézet becslései alapján 2080-ra bizonyos fajok genetikai változékonysága 80 százalékkal csökkenhet. A fajok nagytöbbsége túléli a felmelegedést, egyes változatokra azonban a kipusztulás vár, amivel maga a faj kerül veszélybe az alkalmaszkodó változatok kihalásával. A biológiai sokféleség csökkenése nem csak egyes fajok eltűnését jelenti, hanem az állat és növényvilág egészére kihat.

Láthatjuk hát, hogy az emberi tevékenység felelőtlenége komoly problémák felé sodorhatja a földlakókat. Az itt említett példák, csak rövid ismertetők voltak ahhoz képest, ahogyan az ökoszisztéma működését fogják befolyásolni a gyorsuló hőmérsékleti változások. A jelenlegi és a jövő nemzedék feladata, az alternatív megoldások mielőbbi fejlesztése, mindennapi életünkbe ültetése.

A globális felmelegedés az egyik legjobb példája annak a ténynek, hogy minden mindennel összefüggésben van, a felelősség pedig mindannyiunké.