A narkolepszia az alvászavaroknak azon fajtája, mely napközbeni álmossággal, alvásrohamokkal, csökkent éberséggel jár. Az érintett betegek éjjel szakaszosan alszanak. A narkolepsziás betegek gyakran túlsúlyosak, bár természetesen ez ma már lényegesen elterjedtebb, mint az említett betegség.
Mit tudunk erről a betegségről?
A narkolepszia egy krónikus, idegrendszeri betegség, melynek hátterében a hipokretin (orexin) nevű ingerületátvivőanyag áll. Ez a kémiai vegyület felelős az idegsejtek közötti információtovábbításért. Abban az esetben, ha a hipotalamuszban - mely az alvás-ébrenlét szabályozás mellett számos egyéb életfunkcióért felelős – a hipokretin mennyisége lecsökkent vagy teljesen hiányzik, kialakulnak a narkolepszia tünetei.
Milyen tünetekkel jár?
Az érintett betegek állandó fáradtsággal, álmosságérzéssel küzdenek, nem ritkán spontán álomba merülnek néhány percre vagy akár órákra napközben, amit megakadályozni sem tudnak. Előfordul, hogy ébredés után a beteg percekig képtelen megmozdulni, ezt nevezik a szakemberek alvási bénulásnak. A betegséghez nem ritkán hallucinációk, élénk, életszerű, sokszor félelmetes álmok társulnak. Az első tünetek többnyire 10-15 éves kor között jelentkeznek, majd élete végéig elkísérik a beteget, azonban fontos tudni, hogy, ha sikerült diagnosztizálni, ma már remekül szinten tartható, azaz a tünetek csökkenthetők és teljes értékű életet élhet az érintett.
Miért fontos a normális alvás?
Az alvás során egész szervezetünk regenerálódik beleértve valamennyi sejtünket és szervrendszerünket, többek közt idegrendszerünket. Az alváshiány ugyanolyan idegrendszeri kimerüléshez vezet, mint az alvászavar, már pedig a narkolepszia az alvászavarok csoportjába tartozik. Az alvás folyamatát leegyszerűsítve két szakaszra, a nem REM és a REM fázisra lehet osztani, előbbi álommentes, míg utóbbi az álom fázis. A fázis eredeti elnevezése egyébként a szemmozgások intenzitásából adódik, a REM szakaszban gyors szemmozgások észlelhetők. A narkolepsziás betegeknél a REM szakasz, vagyis álom szakasz hirtelen jelentkezik, amely jelentősen terhelheti a szervezetet. Az állandó nappali fáradtság, álmosságérzet jelentősen befolyásolja mindennapjainkat, csökken a koncentráció, a tanulás, a munkavégzés és sorolhatnánk a káros hatásokat.
Kik lesznek narkolepsziások?
A betegség oka még nem teljesen tisztázott. Bizonyos, hogy genetikai tényezők közre játszhatnak, de az is valószínűsíthető, hogy autoimmun betegségként is jelentkezhet.
Ha sokszor vagyok fáradt, narkolepsziás vagyok?
A fáradtságnak számos oka lehet. Az alváshiány, a leterheltség, hangulati zavarok, depresszió, sőt számos gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet. Természetes körülmények közt is számos tényező befolyásolja az ébrenlét-alvás fázisunkat, olykor érdemes ezt helyrebillenteni. Ebben sokat segíthet a koffeinbevitel csökkentése, az alkohol és dohányzás mellőzése, az aktív testmozgás, a megfelelő mennyiségű alvás.
Néhány szó a kataplexiáról
A kataplexia az a jelenség, amikor a narkolepsziás beteg intenzív érzelmek hatására – pl. nevetés, ijedtség - tónustalanul összeesik és perceken keresztül mozgásképtelen. A jelenség elsősorban a végtagok izmait érinti, a beteg gyakran eszméletlennek tűnik, bár az esetek döntő többségében tudatát nem veszti el.
Marsi Zoltán írása