Potenciális gyilkos ételek Top10-es listájáról ír egy külföldi blog, amelyet egy neves hírportálunk magyarra fordítva, de kritika nélkül átvett. A listával kapcsolatban a kommentek száma óriási és a Ködpiszkáló tudománynépszerűsítő blog is részletes elemzést adott.
Az első veszélyes gyümölcs
A tízes lista első helyén a cseresznyemag szerepel. Én még csak a cseresznyemag véletlen lenyeléséről hallottam. Ki eszi ezt tudatosan? Mindenesetre a cikk szerint: „A cseresznye magjának kettéharapásával kéksav (hidrogén-cianid) szabadul fel, ami nagy mennyiségben halálos lehet.”
A cseresznyemag legnagyobb veszélye, hogy ráharapva mehetünk a fogorvoshoz, de félrenyelve tényleg veszélyes. Na, de a lista összeállítói nem erre gondoltak.
Cianogén glikozidok
A csonthéjas gyümölcsök magjában valóban cianid tartalmú vegyületek vannak. Ebből a szempontból a legismertebb a mandula és a barackmag, mert ezeket széles körben fogyasztjuk önmagukban vagy ételeink alkotórészeként. A vegyületek egyike az amigdalin, amely benzaldehid származéknak tekinthető. A benzaldehid keserűmandulára emlékeztető illatú folyadék. Gyakran alkalmazza az illatszeripar szappanok, tusfürdők, samponok illatosítására, az élelmiszeripar pedig aromák (marcipán) készítésére.
Hidrolízis
A keserűmandulában és az éretlen barackmagban az amigdalin tartalom jelentős. Ez könnyen hidrolizál enzimatikus úton, vagy savak hatására glükózzá, benzaldehiddé és hidrogéncianiddá.
A ciánglikozidokat tartalmazó növények mérgező hatása elhanyagolható,mert nincsenek optimális körülmények az emberi szervezetben a HCN lehasadásához.
- A növényekben a ciánvegyületek mennyisége viszonylag alacsony.
- A szervezet védekező mechanizmusa ártalmatlanná teszi a lehasadt ciánhidrogént.
A rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfélék közül humántoxikológiai szempontból azok a fontosak, melyeknek magja nagyobb mennyiségű amigdalint halmoz fel. A sárgabarackmag < 8%, a szilva magja < 2,5%, a keserűmandula-mag < 5%, az őszibarack-mag < 6% amigdalint tartalmaz. Az édes mandulánál csak az éretlen mag tartalmaz ciánvegyületeket.
Mértékkel fogyasszuk!
A HCN halálos dózisa testsúlytól függ, kb. 50-300 mg. Ennyi hidrogéncianid 1-5 g cianogén glikozidból képződik esetleg. Ilyen mennyiségű cianogén glikozid elfogyasztásához körülbelül 200-1500 g cseresznyemagot kellene megenni. Ehhez persze a magot meg kell törni, szét kell rágni, és 100%-os hatékonysággal kell a hidrogéncianidnak felszívódni. Mindez életszerűtlen és ha véletlenül lenyelünk 1-2 magot, ne féljünk: ciánmérgezést biztosan nem kapunk.
Vitamin?
Az amigdalint más néven B17 vitaminnak is hívják, ez azonban helytelen elnevezés, mivel az amigdalin nem vitamin. 1892-től Németországban megkísérelték daganatellenes gyógyszerként használni, de elvetették, mivel hatástalannak és mérgezőnek találták. A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben az 1980-as években minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek. A klinikai vizsgálatokat követően a használatot megtiltották.
További érdekes oldalak:
Siegler Gábor cikke
