Atoll szálloda nélkül
2004/05/28 08:00
1422 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A légi közlekedés fellendülése együtt járt a nemzetközi turizmus kiszélesedésével. A turisták hada elárasztotta az egzotikus helyeket, sok helyen tönkretéve az ott található törékeny ökoszisztémát. Számos fejlődő országban nagyon fontos bevételi forrás a turizmus, mint például a Seychelle-szigeteken, ahol mindezek ellenére elutasították egy luxusszálloda tervét, mert az környezeti szempontból elfogadhatatlan volt.

Az Indiai-óceán közepén, Madagaszkár szigete fölött található a természetrajongók és a turisták álma, a Seychelle-szigetek, melyet szépsége miatt sokféle fokozott jelzővel illetnek azok, akik látták és még náluk is szebb szavakkal illetik a helyet a turisztikai irodák katalógusai. A földi paradicsomként emlegetett szigetekhez tartozik az Aldabra-szigetek, amelyek ugyanolyan gyönyörűek, mint a szigetvilág többi része. Az esztétikai élménynél azonban sokkal fontosabb a természeti érték, amit a szóban forgó kis szárazföldek és az őket körülölelő vizek képviselnek, tartalmaznak.

Az Aldabra-szigetekre, ami mellesleg a világ legnagyobb atollja, azért tértünk ki az imént, mert oda a közelmúltban egy szállodakomplexumot kívántak építeni minden bizonnyal piszok gazdag befektetők. A luxushotel kivitelezése és működtetése viszont olyan környezeti kockázatot és terhelést jelentett volna, hogy a sziget vezetése nem adta meg rá a kivitelezési engedélyt. A sziget törékeny ökoszisztémájának jövőjét tekintve a bölcs döntést javarészt a természetvédők - akik a turizmus negatív hatásai miatt emeltek kifogásokat - nyomására hozta meg a szigetet igazgató alapítvány, a Seychelles Island Foundation. Megjegyzendő, hogy Aldabra-atollon őshonos a világ egyik legnagyobb teknőse, az aldabra-teknős, rajta kívül pedig számos különleges és egyedi állat- és növényfajtának ad otthont.

A légi közlekedés fellendülése óta a turizmus abszolút nem ismer határokat, szinte bárhová - most már a világűrbe is - eljuttatják az embert, ha elég mélyre tud nyúlni a zsebében. A világ olyan ökológiailag nagyon érzékeny helyeire is eljutnak a fejlett világ fogyasztói, mint a szóban forgó Aldabra-atoll. A fejlett, ipari országok gazdag turistái magukkal viszik az intenzív fogyasztásra épülő életstílusukat, valamint az ezzel járó, az ökológiai rendszerekre nehezedő nyomást is. Az Aldabra-atoll esetével kapcsolatban tanulságos az a tény, hogy a Kajmán-szigetek esete, ahol az ott lehorgonyzó turistahajók miatt több mint 120 hektárnyi korallzátony pusztult el (A világ helyzete 2002, Föld Napja Alapítvány)

A Seychelles területének 46%-a nemzeti park vagy természetvédelmi terület, így nem véletlen, hogy a turistákat elsősorban az itt található természeti szépségek vonzzák: 80 őshonos fa, számtalan madár- és halfajta, gyümölcsevő denevér, gekkó, teknősbéka, 3000 féle rovar, stb. A védett területek sokszor egész szigeteket lefednek, ilyen például a Madarak Szigete, vagy az 1982 óta az UNESCO Világörökség részét képező Aldabra. Amint a Kajmán-szigetek szomorú példájából is kitűnik a korallzátonyok nagyon nehezen viselik a terhelést.

Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy a tervezett ötcsillagos szállodát végül elutasították, mert az a Seychelles Island Foundation kuratóriumának véleménye szerint környezeti szempontból elfogadhatatlan volt. A döntés már csak azért is becsülendő, mert a szigetállamnak gyakorlatilag nincs más bevételi forrása, mint a turizmusból befolyó, egyébként nem csekély összeg. A világ számos fejlődő országában az olaj után a turizmus a második számú bevételi forrás. Amiről tudni kell, hogy a világ egyik legkevésbé szabályozott iparága, aminek súlyos következményei lehetnek, pontosabban vannak a távoli ökológiai rendszereire, kultúráira és közösségeire. Az Aldabrán épülő szállodát azért szerette volna felépíteni az alapítvány, hogy működési költségeit fedezze annak bevételeiből.