Két nappal az Állatok Világnapja előtt, minden év október 2-án tartjuk a Háztáji Állatok Világnapját. A 19. század második felében (1869) született, indiai származású, kiemelkedő jogász és politikus, Mahatma Gandhi születése napján emlékezünk a háztáji állatokra. Ez a nap hivatott arra, hogy felhívja a figyelmet a háztáji állatok könyörtelen tartásmódjára, a kicsinyke és zsúfolt ketrecekre, az állatkínzást bőven kimerítő feldolgozásra. Mahatma nevéhez fűződik az a híres idézet, mely szerint „egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik”.
Különös háztájiak
A világ számos pontján számos érdekes háztáji állatot tartanak. Míg az európai kultúrkörben a ló, szarvasmarha, bivaly, birka, kecske, sertés, nyúl, kétlábúak közül a baromfifélék, a kacsa, a lúd a legismertebb háztáji, addig tőlünk távolabbra más, érdekes fajokat tartanak haszonállatként. Igavonóként és teherhordóként Ázsiában és Afrikában is elterjedt a teve (kétpúpú az előbbi, egypúpú az utóbbi kontinensen), Ázsia magasabban fekvő régióiban a jak. Dél-Amerikában hasonló szerepet tölt be a láma.
A fogyasztásra szánt, tenyésztett fajták közül számunkra kissé hátborzongatóak az egyes ázsiai országokban szaporított kutyák, Amerikából ismert a pulyka, Ausztráliából a kenguru. Egzotikumként sok kontinensen tenyésztenek struccot, és főként Ázsiában a majomhús is kedvelt csemege. A háztáji tenyésztés bizonyos fajtáknál már művészetté vált, ide sorolnánk a különböző díszbaromfi fajtákat. Róluk többet is megtudhatunk a disztyuk.lap.hu oldalon.
Az Állatok Világnapja
A háztájiaktól most kanyarodjunk vissza az Állatok Világnapjára. Assisi Szent Ferenc halálának évfordulóján, minden év október 4-én emlékezünk az állatokra, egészen pontosan a vadon élő állatok védelmére hívjuk fel a figyelmet. Assisi Szent Ferenc cannariói prédikációja alkalmával intézett intelmeket a madarakhoz és más állatfajokhoz, ennek kapcsán kötjük hozzá az Állatok Világnapját.
Veszélyeztetett állatok
Jelenleg mintegy 1 millió állatfaj ismert, számuk becslések szerint a 8 milliót is elérheti. Közülük súlyosan veszélyeztetett közel 2000 faj, veszélyeztetett valamivel több mint 2500 és sebezhető mintegy 4500. A veszélyeztető tényezők közt első helyen szerepel az élőhelyek pusztulása és a túlvadászat, emellett megjelenik a környezetszennyezés és az invazív fajok betelepítése. Különösen veszélyeztetettek a gerincesek, de számos rovarcsoport is komoly veszélynek van kitéve.
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (Union of Conservation of Nature and Natural Resources – IUCN) 1948-ban alakult, fő célkitűzése a vadon élő állatfajok védelme, ezen célok elérése érdekében pedig élőhelyvédelmi programok kidolgozása. A kihalással fenyegetett fajok listája a Vörös Könyvben található, amely az egyik legátfogóbb természetvédelmi gyűjtemény. A Vörös Könyv a fajokat természetvédelmi státuszokba sorolja, így öt kategóriát említ: kihalt, vadon kihalt, fenyegetett, mérsékelten fenyegetett és nem fenyegetett. A fenyegetett fajok további három osztályba sorolhatók: súlyosan fenyegetett, veszélyeztetett és sebezhető. A Vörös Könyvben az állatfajok mellett megtaláljuk a növényeket, a gombákat, sőt egyes moszatokat is.
Marsi Zoltán cikke
