Az antibiotikumok helyes alkalmazása gondolkodást, tájékozottságot igényel és - ami rendkívül fontos - változik. Változnak a kórokozók, a betegek, a betegségek, változik a rendelkezésünkre álló antibiotikumkincs: e változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk ahhoz, hogy tudásunk naprakész maradjon.
Antibiotikumot akkor adunk, ha a beteg bizonyítottan vagy a klinikai jelek alapján feltételezhetően bakteriális fertőzésben szenved.
Az antimikrobás szerek egy része gátolja a baktériumok növekedését, fejlődését (bakteriosztatikus szerek), más részük viszont meg is öli a kórokozókat (baktericid szerek). E tulajdonságukat az antibiotikum-terápia választásakor figyelembe kell vennünk. A korrekt antibiotikus kezelés feltétele, hogy helyes indikáció alapján, a legalkalmasabb antibiotikummal, kellő adagban, megfelelő ideig végezzük.
Az antibiotikum-érzékenység alapvetően meghatározza a fertőzésben adandó gyógyszert. A megfelelő antibiotikum kiválasztása csak elvben egyszerű feladat az orvosnak: az adott betegségre leghatékonyabb, legkevésbé toxikus szert válasszunk, és ha módunk van több közül választani, akkor a legolcsóbbat. Egyes súlyos betegségek esetén az orvos nem tekinthet el a fertőzést okozó baktérium tenyésztésétől. Ehhez a mintát általában a fertőzési gócból veszi.
A légúti és a húgyúti fertőzések a leggyakoribb megbetegedések közé tartoznak, terápiájuk a mindennapi orvosi gyakorlat fontos része. A kezelésükben alkalmazott antibiotikumok a teljes antibiotikum-fogyasztás legnagyobb hányadát adják. A légúti fertőzések közül az alábbiak a leggyakoribbak:
A közönséges meghűlést szinte mindig vírusok okozák. A tünetek, a mindenki által jól ismert orrfolyás, orrdugulás, torokfájás, tüsszögés, torokkaparás, köhögés, gyengeség, rossz közérzet, hőemelkedés, ritkán láz, fejfájás, szem- és szem körüli égő érzés. A meghűlés során, mivel nem baktérium okozza a megbetegedést, felesleges antibiotikum adása. A kezelése csak tüneti: lázcsillapító szerek, enyhe gyulladáscsökkentők, köptetők alkalmazásából áll. Antibiotikum adása kizárólag akkor indokolt, ha a vírusfertőzéshez szövődményként bakteriális fertőzés is társul.
A torok-garat gyulladás, amelyet vírusok és baktériumok egyaránt okozhatnak.
Bakteriális eredetre utal, ha hirtelen magas láz alakul ki, ha lobos a torok és a szájpad, ha hiányoznak a hurutos tünetek, és ha gennyes váladék található a torokmandulák felszínén. Ebben az esetben, ha baktérium okozta fertőzésről van szó, a tünetek csökkentésére és az esetleges szövődmények kivédésére az antibiotikumos kezelés indokolt.
A középfülgyulladás főként gyermekeknél jelentkező betegség, amelyre erős, lüktető fülfájás, hőemelkedés vagy láz, nagyothallás, nyugtalanság, fülfolyás jellemző. Kezelésében antibiotikum, láz-, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő alkalmazható.
Az arc- illetve homloküreg-gyulladás felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt gyakran előforduló kórkép. A legtöbb esetben baktériumfertőzés okozza, ezért indokolt antibiotikum adása a tüneti kezelés (nyákoldó, lázcsillapító, orrcsepp, enyhe fájdalomcsillapító) mellett. A jellemző tünetek: hőemelkedés vagy láz, a homlok- illetve az arctáj fájdalma, orrdugulás, gennyes orrváladékozás, fejfájás, gyermekeknél főként éjjel jelentkező köhögés.
A hörghurut elsősorban felnőtteknél fordul elő. Heveny formáját vírusok és baktériumok egyaránt okozhatják. Az idült hörghurut hátterében általában valamilyen hosszantartó károsító tényező pl. dohányzás áll, de az idült betegség heveny fellángolását főként baktériumok okozzák. Ezen kórképek esetében antibiotikumos, nyákoldó, lázcsillapító kezelés alkalmazható.
A tüdőgyulladás gyakran jelentkező betegség, amelyre gennyes köpetürítés, láz, köhögés, légzési nehézség, hátfájdalom (a beteg oldali tüdőterületnek megfelelően) jellemző. A gyógyítás alapja antibiotikum adása, valamint láz- és fájdalomcsillapító, nyákoldó, gyulladáscsökkentő alkalmazása.Tüdőgyulladás esetén a betegség súlyosságának alapján a kezelőorvos dönti el, hogy a beteg otthoni kezelése elegendő-e vagy esetleg kórházi kezelésre szorul.
A húgyúti fertőzések közül az alábbiak fordulnak elő a leggyakrabban:
A vesemendence-gyulladás gyermekekben és felnőttekben egyaránt előforduló betegség. A jellemző tünetek: elsősorban láz, deréktáji-, hasi fájdalom, hányinger, hányás, gyermekeknél gyakran nagyfokú elesettség, étvágytalanság, vérszegénység, felnőtteknél gyengeség, izomfájdalom, fejfájás. Ez az állapot kórházi ellátást igényel, ezért ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.
A húgyhólyag gyulladása nőknél (az anatómiai adottságok miatt) sokkal gyakrabban fordul elő. A kórképet szinte minden esetben baktérium okozza. A jellemző tünetek: gyakori vizelés, ehhez társuló égő, csípő érzés, deréktáji fájdalom, hőemelkedés. A betegség kezelése antibiotikum adásából, bő folyadékellátásból, valamint a szexuális élettől való tartózkodásból (a tünetek fennállásáig) áll.
A férfiak számára kellemetlen betegség a heveny prosztatagyulladás, amely magas lázzal, hidegrázással, gát- és derékfájdalommal, gennyvizeléssel, gyakori és fájdalmas vizeléssel jár. E betegség kezelésének alapköve az antibiotikumos kezelés, a bő folyadékellátás és a szexuális önmegtartóztatás a tünetek fennállásáig.
