Elsősorban tünetként tekintik és az okának megkeresése fontos. Igazán elgondolkodtató, hogy mennyire fontos a megelőzése és megfelelő kezelése.
Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége különböző alvással kapcsolatos problémák, inszomnia kialakulásának. Lehetséges persze az okok feltárásánál testi betegség, mozgáskorlátozottság, mozgáshiány, valamely gyógyszer mellékhatása. Ezen túl persze számos olyan élethelyzet van, amikor megnő az inszomnia kockázata. Léteznek olyan később teljesen egyértelműsíthető stresszhelyzetek az emberek életében, amikor rövid vagy akár hosszan tartó periódusokban alakulhat ki alvászavar. Ez nem feltétlen válik azonnal krónikussá, ezek kezelése másféle terápiát igényel. Az altatószerek használata is okozhat alvászavart annak felfüggesztésekor. A túl kevés alvás esetében jellemzően az alábbi ismert okok lehetségesek: munkahelyi, családi feszültség, gyógyszerek szedése, valamint egyéb tényezők és adottságok, életmódbeli változások. Ez utóbbiak egyre gyakoribbak az elmúlt évtezedben, amikor a civilázáció felgyorsulásával, a "felpörgetett" ritmusú életünkben egyre kevesebb időt hagyunk az alvásra, mondván "nincs időnk rá". Lehetséges az is, hogy az alvás minősége nem tökéletes, és láthatólag megfelelő mennyiségű ám felületes, nem igazán pihentető alvást produkál az ember. Ezeknél a betegeknél gyakorta előfordul éjszakai ébredés, alvás alatti zavaró tényezők (horkolás, lábmozgás, ágybavizelés, alvajárás). A nem pihentető alvás társulhat korai ébredéssel is akár. Az alvászavaroknak van egy másik oldala is, amely a nappali működést lehetetleníti el és teszi zavarossá: a fáradtság, kimerültség, hangulatzavar, ébredéskor fejfájás, ingerlékenység, rossz általános közérzet, szorongásos panaszok, tanulási nehézségek, társkapcsolati zavarok.
A fáradtságból és az álmosságból adódnak a többi tünetek, mely két fogalom sűrűn összemosódik. Míg az álmosság egy specifikusabb fogalom, tehát egy tartós fokozódó alváskésztetésből adódó csökkent éberséget jelent, a fáradtság egy összetettebb fogalom, amely csökkent fizikai és mentális munkabírással jár.
Az inszomnia következményei okozhatnak gyomortáji és szív/érrendszeri megbetegedéseket. A munkahelyi teljesítmény romlását hozza, tanulási nehézségeket okozhat. Ezért mindenképpen kerülni kell a fentiekben említett helyzeteket, melyek hosszútávon segítenek a megelőzésben. Ha mégis az alvászavar 1 hónapnál tovább eltart, érdemes szakorvost felkeresni, hogy minél előbb hathatósan történjen meg a kezelése e betegségnek.