Bevezető
Mérő László
Mérő Lászlót, azt hiszem, senkinek sem kell bemutatni, olyan egyéniségről van szó, akinek életútja és eredményei magukért beszélnek. A Mesterséges Intelligencia területén végzett kutatásai után az emberi gondolkodás és döntéshozatal kezdte foglalkoztatni. Korábbi kutatásait sikeresen kamatoztathatta a pszichológia területén is, a mesterséges intelligencia és a természetes emberi gondolkodásmód közötti alapvető különbségek vizsgálatánál is. Az október 14-én az ELTE IK-n megtartott előadásán sok érdekességet megtudhattunk az intelligenciáról is.
Mi az intelligencia?
E. Boring 1928-as cikke óta tudjuk, hogy az "Intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek." A cinikusnak tűnő megjegyzés mögött azonban nagy igazság rejtőzik. Mi is hát az intelligencia?
Nézzük a következő kísérleti tényeket:
1. tény: ha veszünk egy olyan csoportot, ahol az emberek jól ismerik egymást és azt a feladatot adjuk a tagoknak, hogy ítéljék meg a csoport tagjainak intelligenciaszintjét egy 10-es skálán, akkor érdekes dolgot tapasztalhatunk. A kísérletek szerint meglepően nagy lesz az egyetértés az ítéletek tekintetében (anélkül, hogy itt pontosan definiáltuk volna az intelligencia fogalmát). Az összefüggés erőssége 0.8 - 0.85, amely kiemelkedően magasnak számít a pszichológia területén.
Érdekes, hogy általában olyan egyszerű kérdésnél sincs ilyen magas egyetértés a tagok között, ha azt kérjük tőlük, hogy a megadott fényképek alapján döntsék el, hogy egy adott személy mosolyog-e, vagy sem.
2. tény: ha a csoport tagjait megkérdezzük, hogy mi alapján hozták meg döntésüket, akkor teljesen eltérő tulajdonságokat sorolnak fel, mint pl.: okos, jó a nyelvtudása, jó problémamegoldó, jól lehet vele beszélgetni stb., tehát annak ellenére, hogy egységesen kezeljük a fogalmat, nem tudjuk egységesen, pontosan definiálni azt.
A tesztekből az is kitűnt, hogy a környezet ítélete független a vizsgált személy külső jegyeitől (hajszín, magasság, nem, kor), így hát a tudomány szerint semmi alapja nincs a szőke nős/fiús vicceknek (az érintettek megnyugodhatnak, tényleg csak viccről van szó).
Ahhoz, hogy mérni lehessen az "intelligenciának" nevezett megfoghatatlant, a pszichológusok különböző jellegű feladatokat gyűjtöttek össze (2-3000 feladatról van szó). Ezen feladatokban szerepeltek egyszerű (csak alapműveleteket igénylő) és bonyolultabb (differenciál- és integrálszámítást igénylő) matematika feladatok is, és sok más jellegű feladat, például nyelvi feladatok is.
A pszichológusoknak az volt a feladata, hogy ezekből a kérdésekből kiválasszák azt a részhalmazt, amelyből alkotott index legjobban előrejelzi a környezet ítéletét. Eredményül azt kapták, hogy 20-25 feladattípus kielégíti ezt a feltételt.
A feladattípusok
Milyen feladattípusok maradtak benne a tesztben, és miért pont azok?!! Furán hangzik, de azon kérdéstípusok találhatók a tesztekben, amelyek kiértékelése során olyan eredményt kapunk, amelyek a legjobban közelítenék meg a környezet ítéletét az adott személyre vonatkozóan.
Mit tartalmaz a standard intelligenciateszt?
A matematikai feladatok esetében már olyan nehézségű feladatok sem maradtak bent a tesztben, amelyhez másodfokú egyenlet megoldása szükséges. Az elsőfokú egyenletek esetén viszont egészen bonyolultak is szerepelhetnek. Természetesen a feladatokhoz egy normaidőt is hozzárendeltek, amely idő alatt be kell fejezni a feladat megoldását. Szerepelnek "mozaik" jellegű kérdések is, amelyek síkbeli/térbeli ábrák forgatásával, síkbeli kiterítésével kapcsolatosak. Nem szerepelnek viszont műveltségi kérdések az intelligenciatesztekben, viszont sokszor igen érdekes feladatokkal is találkozhatunk. Pl.: Mit teszünk akkor, ha az utcán találunk egy megcímzett, felbélyegzett borítékot? Vagy pl.: Egy jókedvű társaságban valaki egy rossz hírt jelent be, amitől mindenki elkomorul. Milyen ritmust dobolna az asztalon ahhoz, hogy a társaság lassan feloldódjon és visszanyerje eredeti jókedvét?
Mi a közös ezekben a feladatokban?
Gyakorlatilag az, hogy a kérdések kultúrafüggőek, vagyis megmutatják, hogy az adott kultúrkörben mennyire tud tájékozódni az adott személy. Ha a teszttel nem a megfelelő kultúrkörbe tartozó személyt mérjük fel, akkor a teszt torzítani fog, mint ahogy az az USA-ban végrehajtott kísérletek esetén történt. Itt azt tapasztalták, hogy a feketék intelligenciahányadosa kisebb, mint a fehéreké, amely eredmény igen elfogadható volt a rasszista felfogásúak számára, de messze nem volt igaz. A fekete kultúrkörre vonatkozóan ugyanis ugyanúgy össze lehet (és kell!!) állítani egy intelligenciatesztet, ahol a kérdések a fekete közösség ítéletét közelítik. Ebben az esetben is 20-25 kérdéstípus marad bent a tesztben, de nem feltétlenül ugyanazok, mint a másik kultúrkör esetén (ebben a konkrét esetben hozzávetőleg 10 olyan kérdéstípus volt, amely mindkét teszttípusban szerepelt).
Természetesen több kultúrkört vizsgálva előfordulhat, hogy a teszteknek nem marad közös része. Ez alapján úgy tűnik, hogy kultúrafüggetlen intelligenciatesztet nem lehet készíteni. Ez alapján az intelligenciát talán úgy lehetne értelmezni, hogy az az adott kulturális környezetben való tájékozottság mértéke.
Van-e kultúrafüggetlen intelligencia?
Ahhoz, hogy ezt vizsgálni lehessen, érdemes megnézni, hogy mi történik akkor, amikor egy egyén környezetet vált, pl. ha egy fekete bőrű személy, fehér környezetbe kerül. Nyilván ekkor annak kultúrájához kell alkalmazkodnia. A tapasztalat szerint elmondható, hogy az új környezetben "lejjebb értékelik" az adott személyt az intelligencia tekintetében, mint a saját környezetében (pl. ha 135-ös intelligenciahányadossal rendelkezett az adott személy, akkor az új környezete kb. 128-as pontszámra értékeli). Érdekes, hogy 10-15 év elteltével megváltozik a környezet véleménye, és "visszaáll" az eredeti érték.
Mit jelent az alacsony/magas intelligenciaszint?
Elmondhatjuk, hogy a környezet ítélete az intelligenciaszinttel kapcsolatban állandónak tekinthető, tehát pl. nem változik a kor függvényében. Azonban, ha a teszteken kapott pontszámokat ábrázoljuk a kor függvényében, egy olyan tapasztalati átlag görbét kapunk, amely 8 és 18 év között lineárisnak tekinthető, 23-24 éves kor esetén éri el a maximumot, és utána kis mértékben csökken. Emiatt figyelembe kell venni az életkor hatását a gondolkodás sebességére, vagyis a tapasztalati átlag görbe alapján kompenzálni kell a kapott értékeket. És itt jutottunk el az IQ meghatározásához.
Az intelligenciaszint jellemzésére az intelligenciahányados (intelligencia kvóciens, IQ) használatos. Az IQ a mentális kor és a valós életkor százalékban kifejezett hányadosa. 8 és 18 éves kor között lineárisnak tekinthetjük a görbét, ezért alkalmazható az
IQ = (mentális kor / életkor) x 100 [%] képlet.
A képlet alapján például egy 4 éves gyereknek, aki egy átlagos 6 éves szintjén teljesít szellemi feladatokban, 150-es az IQ-ja. Egy 40 éves felnőttről ugyanakkor nyilván nem mondhatnánk el ugyanezt, ha szellemileg egy átlagos 60 éves szintjén áll, vagyis a képlet csak gyerekekre alkalmazható.
Az IQ-skála mérési tartományának a 70-135 tartomány tekinthető. (Az emberiség 68 százaléka a 85 és 115 IQ közötti intervallumba esik.)
Mi befolyásolja az IQ nagyságát?
Ezzel kapcsolatban a mai napig nincs egyetértés a kutatók között. Vannak akik azt vallják, hogy elsősorban a környezet számít, mások szerint az öröklődés. Egy biztos, a magas IQ önmagában keveset ér, hogy ki tudjuk használni, elengedhetetlen a megfelelő tudás, műveltség és az ezek megszerzéséhez szükséges szorgalom.
Mekkora az IQ-m?
A következő linkgyűjtemény on-line módon kitölthető magyar nyelvű IQ-teszteket tartalmaz, ahol mindenki kipróbálhatja önmagát.
Akinek magas érték jött ki (>130), sikerrel pályázhat a Mensa-tagságra, de azelőtt ki kell töltenie hagyományos módon is (ellenőrzött körülmények között is) egy IQ-tesztet.
Természetesen más nyelvű IQ-teszteket is találni a weben, ekkor viszont figyelembe kell venni azt is, hogy az idegen nyelv használatakor, az esetleges szövegértési problémák miatt az eredmény általában torzul.
Kapcsolódó linkek:
Abonyi-Tóth Andor
