Az utolsó menedék
2003/11/25 08:00
1750 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Ma már csak az Ujung Kulon Nemzeti Parkban élnek vadon a jávai orrszarvú utolsó példányai. A Jáva szigetén lévő park az orrszarvú mellett még számos természeti értéket felvonultat, többek között itt található a világ legnagyobb robbanását produkáló Krakatau vulkán, illetve itt él a kancsil, ami nagyon hasonlít egy dél-amerikai rágcsálóhoz, az agutihoz, ám karmok helyett patákban végződnek lábai.

A jávai orrszarvú utolsó menedéke

Indonézia Magyarországnál hússzor nagyobb területű ország, mely több mint 13 500 szigetből áll. Neve "indiai szigeteket" jelent. Az indonéz szigetvilág közel 5000 km mélyen húzódik Ázsiától a Csendes-óceánban. Több mint 300 népcsoport lakja, különböző kultúrával és különböző nyelvjárással, 365 nyelvet és dialektust beszélnek errefelé.

Az ország földrajzi, politikai és gazdasági központja Jáva szigete. A főváros, régen a hollandok által Batáviának nevezett, a mai Jakarta is itt található. De számunkra nem ez az érdekes Jáván, hanem az Ujung Kulon Nemzeti Park, a jávai orrszarvú egyik utolsó menedéke. Az Ujung Kulon valójában egy félsziget, amit mindössze egy keskeny földnyelv kapcsol össze a Honje-hegységgel. Az egyik oldalról a tenger, a másik oldalról a hegység áthatolhatatlan erdői teszik megközelíthetetlenné a területet, ezáltal őrizve meg az értékes trópusi ökoszisztémát, melyet az UNESCO is oly nagyra tartott, hogy 1991-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A nemzeti park legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a kihalófélben lévő jávai orrszarvú utolsó menedékhelye. Ezen kívül természetesen még számos különlegessége van a helynek. Találhatók itt trópusi erdők, hegyvidékek, alföldek, valamint korallzátonyok, és itt van a világ egyik legnagyobb pusztítást véghez vivő vulkánjának, a Krakataunak a megmaradt része. A vulkán Jáva és Szumátra között található, 1883-ban robbant fel. A robbanás hangja volt a legerősebb ismert hang az emberiség története során: hallották a 3200 km-re lévő Ausztráliában, és a 4800 km-re található Mauritiuson is. A robbanás ereje 600 hidrogénbombáéval ért fel, a hamuoszlop 80 km magasságba emelkedett. A lökéshullám 20-30 méter magas szökőárat generált, és San Francisco kikötőjében letépte a hajókat a horgonyláncról.

A vulkánkitörés után az Ujung Kulon teljesen elnéptelenedett és a természet egészen addig zavartalanul vette birtokba az ölébe pottyant területet, amíg meg nem jelentek a tigrisre vadászó emberek, akik mellesleg a jávai orrszarvút is majdnem teljesen kipusztították. Az Egyenlítőhöz nagyon közel fekvő nemzeti parkban a hőmérséklet állandóan 25-30°C körül mozog és az esős évszakban bőséges csapadék hull a földre. Ennek köszönhetően 40 méter magas fák és buja aljnövényzet biztosít az állatvilág számára ideális élőhelyet. Az indiai fajtársánál valamivel kisebb, félénk jávai orrszarvú nagyon jól érzi magát itt. Máshol nem is érezheti magát jól, mivel máshol már egyáltalán nem él vadon ez a rinocéroszfaj. 1937-ben mindössze 35 példányt számláltak össze belőlük. Az 1958-as védetté nyilvánításnak köszönhetően számuk napjainkban 60 körül mozog. A jávai tigris azonban nem tudta kikerülni az emberi mohóság pusztító következményeit, már több mint negyven éve teljesen kiirtották őket.

A szerencsétlen sorsú nagymacskán kívül azonban bőven maradt még védeni való állatfaj a parkban. A rendkívül gazdag faunát 35 emlős-, 54 kétéltű- és hüllő-, 250 madárfaj képviseli, a megszámlálhatatlanul sok rovarról és rákról nem is beszélve. A rákok közül a hatalmas méretű pálmatolvaj és hímek jellegzetes mozdulatáról elnevezett intőrák a legérdekesebb. A mangrove-mocsarakban nagy számban élnek tengeri kígyók, és itt tanyázik a rákokat evő indonéz vaddisznó. A vadon élő törpemacska az elegáns kinézetű repülőgyíkra vadászik. A halászmacska, a jávai mongúz és az ázsiai vadkutya szintén otthonra lelt a parkban. Kora reggel és a késő esti órákban a bateng nevű patás állatok, érdekes párost alkotva pávák társaságában legelnek. A szarvasfélék közül azonban nem ő, hanem az igen fura kinézetű kancsil a legérdekesebb. A jávai bennszülöttek meséiben ő testesíti meg a ravasz rókát. A kancsil nagyon hasonlít egy dél-amerikai rágcsálóhoz, az agutihoz, ám karmok helyett patákban végződnek lábai, a fura kinézetüket fokozandó a hímek szájából hegyes szemfogak állnak ki.

A halfajok közül - melyeket, akárcsak a madarakat lehetetlen lenne felsorolni - a természetfilmek sztárja, a lövőhal a legérdekesebb, aki a levegőbe lőtt pici vízsugárral zsákmányol rovarokat. Szomszédja, egy másik hal, a parton él. Ő a kúszógé, aki élete nagy részét a parton tölti, és csak a kopoltyúit benedvesíteni jár a vízbe. Felettük sokszor látható a méreteiben is lenyűgöző 25 centiméter átmérőjű atlaszlepke.