Bazsalikom (Ocimum basilicum)
2003/01/23 08:00
1343 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A bokros, akár 60-90 cm magasra is megnövő, fűszeres illatú, egyéves növény népszerűsége igen ellentmondásosan alakult a különböző korokban.

bazsalikom Az ókori görögök és rómaiak az ellenségeskedés és az őrültség jelképének tartották. Szerintük a bazsalikom vetése közben az embernek mérgesen kellett kiabálnia ahhoz, hogy a növény valóban illatos legyen. A növény levelei tojásdad alakúak, felül fénylő zöldek, de fonákjuk színe már szürkészöld, néha ibolyás árnyalatú. Virágai fehér vagy sárgás színűek, és nyár végén nyílnak. Az igen régi kultúrnövény származási helye feltehetően a trópusi Ázsia vagy India.

Az olaszok azonban más jelentést tulajdonítottak neki, illetve a növénnyel a külvilágnak. Ha egy itáliai hölgy az erkélyére cserepes bazsalikomot tett, azzal azt tudatta a jelből értő férfi számára, hogy készen áll szerelmese fogadására. Észak-Európában a szerelmesek hűségük jeléül a növény ágacskáit ajándékozták egymásnak. Indiában pedig Visnu és Krisna isteneknek szentelték, mint oltalmazót az életben és a halálban. A védelmező erőben a Haiti lakosok is hisznek. Az ottani üzlettulajdonosok gyakran locsolnak bazsalikomos vizet a boltjuk köré, hogy ezzel tartsák távol a rossz szellemeket.

A növény gyógyászati megítélése nem volt mindig egyértelmű. Az ókorban élő görög doktorok óvták betegeiket a bazsalikom belső használatától, mert szerintük őrültséget okozott, amik hatására bélférgek és kukacok is elárasztják a szervezetet. A római természettudósok és arab orvoskollégáik egy évezreddel később már védték a növényt, hangsúlyozva annak hatékony gyógyerejét. A XI. századi Németországban rákos megbetegedések gyógyítására ajánlották, míg a XVII. századi Európában a meghűlés, a szemölcs és bélférgek ellen alkalmazták. Ma virágából szokás illóolajat készíteni.

Alkalmazásai

Felénk elsősorban fűszerként ismerik és használják, teaként emésztésjavító és szélhajtó hatásáért. Ahogy Malájföldön már felismerték, jól használható gyomor- és bélgörcsök kezelésére, mivel valóban elpusztítja a bélférgeket. Indiai kutatók azt fedezték fel, hogy bőrre való kenésével elpusztulnak a baktériumok, olajával sikeresen gyógyítható a faggyúmirigy-gyulladás, tehát a pattanások ellen is hatásos. Szerintük még az immunrendszer-erősítésében is eredményes. A magyar népgyógyászat főként a bélrenyheség és a puffadás gyógyítására használta. Manapság köhögéscsillapítók, étvágyjavítók, vizelet- és szélhajtók, valamint tejelválasztást fokozó teakeverékek készülnek belőle. Szeszes kivonata szájvízbe, toroköblögető folyadékba cseppenthető. Ha ételeket ízesítünk vele, kellemes, szegfűszegre emlékeztető illatáról ismerjük fel leghamarabb. Jóízű kísérője a tojásos készítményeknek, de a pizzafélék, levesek, saláták ízesítésére is kiválóan alkalmas. Emellett még az illatszeripar is nagy szeretettel hasznosítja.

Figyelmeztetés

Levelének fogyasztása a várandósság ideje alatt, ill. huzamosabb ideig nem ajánlott. Alkalmazása teakeverékben csak mellékkomponensként javasolt. Illóolajának használatát az esztragol feltételezett rákkeltő hatása miatt nem ajánlják.

Vissza