Főként erdőkben, vágásokban, ártereken, parlagokon találjuk meg, de gyomtársulásokban is igen gyakori. Magassága a 2-3 métert is elérheti, szára bordás, többnyire molyhos, a felső részén dúsan elágazik. Többnyire július-augusztus környékén virágzik, bíborszínű, gömbölyded virágai horgas fészekpikkelyűek. Többféle változata ismeretes, közöttük az útszéli a legelterjedtebb, de van bókoló és pókhálós bojtorján (Arctium tomentosum Mill.) is, minek termete a közönséges bojtorjánénál alacsonyabb és szárai, ill. fészekpikkelyei pókhálószerűen fehér gyapjasak.
Felhasznált része
Virágokból 10-15 gramm, termésből 8 gramm.
Hatása
Enyhén vizelethajtó.
Alkalmazása
Régóta ismert, így a népi gyógyászatban is gyakran használt növény. A népi orvoslásban többnyire a növény leveleit és gyökereit használták különféle tünetek kezelésére. A leveleket rendszerint lemossák, összetörik és úgy teszik a sebekre, kelésekre, reumás testrészekre és fejfájás esetén a fejre. A gyökérből készült főzettel hajhullást és korpás fejbőrt kezelnek. Biztos mindenki ismeri a bojtorjánból készült Bánfi hajszeszt. A megreszelt gyökereket disznó- vagy libazsírral keverik össze, majd "érlelés" után a kenőcsöt a fájós testrészek masszírozására, kenésére használják.
A modern fitoterápiában kisebb szerepe van növénynek, mint a népi gyógyászatban, annak ellenére, hogy méregtelenítő, daganatfejlődést gátló hatásait kísérletekkel igazolták.
Ajánlott napi adag
5-15 gramm, ill. azzal egyenértékű kivonat.
Figyelmeztetés
Nagyobb adagban fogyasztva módosíthatja a cukorbetegek terápiáját. Várandósság és szoptatás ideje alatt fogyasztását nem ajánlják a drogok méhstimuláló hatása miatt.