A tanári hivatás sok izgalommal jár. Munkánk során sokat foglalkozhatunk a minket érdeklő tárgyakkal, segítjük diákjaink fejlődését, nap mint nap átélhetjük a tudás átadásának örömét és azt, milyen egy csapat tagjaként dolgozni. Mindez folyamatos megfeleléssel, s elkerülhetetlenül időről-időre feszült helyzetekkel jár. A könyv célja, hogy megtanítsa a tanárokat a stressz hatékony kezelésére, hogy képesek legyenek, a frusztráló szituációkat a lehető legkevesebbre mérsékelni, illetve megfelelően kezelni. S mert a stressz megélése és annak kezelése mindig egyéni, ezért gyakorlati példákon keresztül segít a legjobb stratégia kialakításában.
A tanárokat érő stressz korántsem a modern világ sajátja
A tanári hivatás bizonyítottan az egyik legstresszesebb munkakör. A tanári munkával járó kihívások különösen nagyok, hiszen a pedagógus legfontosabb feladata, hogy pozitív légkört teremtsen az osztályteremben, olyat, amelyben a tanulók képesek megnyílni a tananyag előtt.
A tanári hivatással járó pszichikai megterhelés közel sem újkeletű probléma. 1879-ben a Schoolmaster című folyóiratban megjelent cikkben borzalmas öngyilkosságról számoltak be. A Woolwich-Common katonai iskola igazgatója főbe lőtte magát. Az áldozat testvérének beszámolója szerint korábban gyakran panaszkodott a munkájára, azt mondogatta, egyszer sírba viszi. Nem is annyira a munkájával volt problémája, hanem inkább az iskolavezetéssel járó szorongással.
A hetvenes évek közepén elkezdték komolyabban vizsgálni a tanárokat sújtó stresszhatásokat. Ebben az időben Angliában még szociális támogatásban is részesültek azokat a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű tanulók oktatásával foglalkoztak. A juttatást ún. „stressz-pótléknak” is nevezték, fő célja a tanárok pályán tartása volt.
Mi a stressz?
A stressz fogalmát sokan, sokféleképpen használják. A tanári stresszt Kyriacou és Sutcliffe nyomán „a pedagógusi munka által kiváltott negatív érzelmek - mint például a harag, a frusztráció, a feszültség, a depresszió és az idegesség - összességeként definiálhatjuk.” Leginkább a negatív érzelmekkel hozható kapcsolatba.
A tanárokat érő stressz egy sor kellemetlen következménnyel járhat. Rombolhatja a tanár morálját, csökkentheti a hivatás iránti lelkesedését, belefásulhat a munkájába, ennek köszönhetően kevesebb időt fordít az óráira való felkészülésre, romlik az órái minősége, s ez ronthatja az oktatási sikereit. Ha negatív légkör veszi körül az iskolában, megváltozhat a diákokkal való kapcsolata, kevésbé lesz szívélyes velük, indulatossá válhat.
A tünetek
A stresszt minden egyes ember különbözőképp éli meg, így a tünetek is mások és mások. Vannak, akikből elsősorban pszichológiai tüneteket vált ki, ingerlékenyebbé válnak, depressziósak, nyugtalanok, indulatosak, rosszkedvűek, feszültek, szomorúak, fáradtak, álmatlanok lesznek. A tanári stresszel járó egyik fő probléma az egészség romlása - a hosszan tartó stressz már testi tünetekkel is járhat. Előfordulhatnak gyomorpanaszok, kialakulhat afta, tikkelés, pánikrohamok.
A sokáig elhúzódó erős munkahelyi nyomás olykor „kiégeti” a tanárokat. Ennek az állapotnak megkülönböztethetjük viselkedésbeli, testi és érzelmi vonásait. A viselkedésbeli kimerültség jellemzője, hogy a tanár kevésbé lelkesedik a munkája iránt, kevesebb örömet talál benne, nem szívesen szán rá több időt, mint amennyi feltétlenül szükséges. Kevésbé érdekli a diákok munkája vagy segítésük az előrehaladásban. A testi kimerültség úgy írható le, hogy túl fáradtnak érzi magát, az érzelmi kimerültség pedig elsősorban a hozzáállást befolyásolja.
A stressz általános forrásai
A kutatások alapján tíz olyan terület emelhető ki, amelyet a tanárok a legjellemzőbb stresszforrásként említenek:
- Motiválatlan diákok oktatása
- A fegyelem fenntartása
- Határidők és munkamennyiség
- A változások kezelése
- Ha mások értékelnek bennünket
- Kapcsolattartás a kollégákkal
- Önbecsülés és státusz
- Adminisztráció és szervezési feladatok
- Hivatással való összeegyeztethetetlenség, ellentmondás
- Rossz munkakörülmények
A kutatások tükrében
Cherniss 1995-ben végzett kutatásában megvizsgálta, hogyan képesek a tanárok és más szakmák képviselői hatékonyan megküzdeni a munkahelyi stressz problémájával. Huszonhat, valamely „segítő” szakmában tevékenykedő emberrel készített interjút. A csoportban hét gimnáziumi tanár, hét lélekgyógyász, hét nővér és hat ügyvéd volt. Minden interjúalany friss diplomás volt, az interjú pedig praxisuk első évében készült velük. Cherniss ezek után tíz éven keresztül kísérte figyelemmel az alanyok pályafutását.
A kutatás különös eredményre vezetett. Azok, akik praxisuk első évében komoly problémákkal szembesültek, később sikeres szakemberekké válhattak, míg azok, akik az első év során kifejezetten biztató eredményeket értek el, pár éven belül kiégtek vagy feladták a munkájukat.
Cherniss nagyjából az elkötelezettség és az álmok elvesztéseként határozza meg a kiégést. Ezeknek az oka a munkahelyi stressz és frusztráció. A kiégett alanyoknál a következő források kerültek elő: aggódtak a személyes képességeik miatt, nehezükre esett beletörődni a rendszer bürokratikus voltába, problémáik voltak az ügyfeleikkel, belefásultak a rutinba és az unalomba, és nem voltak túl kollegiálisak.
A kutatás szerint azok, akik sikeresek voltak a szakmájukban, jó egyensúlyt voltak képesek fönntartani az otthoni és a munkahelyi életük között. Elhivatottak a munkájuk iránt, de ugyanilyen fontosnak tartják a magánéletüket. A kutatás szerint azoknak, akiknek már karrierjük kezdetekor elegendő rálátásuk volt az adott pályára, kevésbé hajlamosak a kiégésre, mert így képesek felmérni, hogy milyen munkákat találnak élvezetesnek, miben érzik magukat sikeresnek. Az ilyen emberek jó diplomáciai érzékkel rendelkeznek, melynek révén képesek megoldani a munkahelyi konfliktusokat.
A tíz legnépszerűbb stresszoldási módszer
Melyek a munkahelyi stressz leküzdését célzó leghatékonyabb stratégiák?
Íme:
- Igyekezzünk tárgyilagosan szemlélni problémáinkat!
- Kerüljük az összetűzéseket!
- Lazítsunk munka után!
- Kezdeményező módon közelítsünk a problémákhoz
- Tartsuk kordában érzéseinket!
- Áldozzunk több időt az egyes feladatokra!
- Beszéljük meg problémáinkat másokkal, és ne féljünk kimutatni az érzéseinket!
- Ügyeljünk a boldog családi életre!
- Tervezzünk előre, és rangsoroljuk a munkáinkat!
- Legyünk tudatában saját korlátainknak!
Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy mindenkinek megvannak a maga egyedi feszültségforrásai, így mindenkinek saját módszert kell kidolgoznia a stressz csökkentésére. Az egyik tanárnak segíthet, ha keményebben dolgozik a hétvégén, míg a másiknak jót tesz a kikapcsolódás. A legfontosabb, hogy minden esetben próbáljuk meg tudatosan irányítani, miképpen nézünk szembe a bennünket érő stresszel.
Hárító stratégiák
Vannak olyan stresszforrások, amelyektől nem tudunk egy közvetlen reakció használatával megszabadulni. Ezekben az esetekben az a legjobb, ha megpróbáljuk gyengíteni a stresszforrás által gerjesztett negatív érzelmeket. Ezt a módszert nevezzük hárító stratégiának.
Mit tehet az iskola?
Az iskola vezetése is sokat tehet a stressz visszaszorítása érdekében, azért, hogy a dolgozók minél kevesebb ilyen helyezetet éljenek át. Csoportos problémamegoldással, segítőkész légkörrel, tréningekkel, iskolaorvossal és alkalmazott segítő módszerekkel csökkenthető a veszélyforrás.
Stresszoldás tanároknak
Szerző: Chris Kyriacou
Kiadó: Műszaki kiadó
Ár: 1640 Ft
Oldalszám: 130
Megjelenés ideje: 2009
Nyelv: Magyar
ISBN: 978-963-16-4417-3
Formátum: B/5
Siska Csilla cikke