Az iparosított társadalom habzsolja az energiát. Minden gazdasági tevékenység igényli, hogy az energia mindig rendelkezésre álljon. Az ipari tevékenység, a háztartások szükségletei, a szállítás mind-mind energiát igényelnek, melyet nagyrészt kőolajból állítanak elő. Egy tonna alumínium előállításához 2,8 tonna olajra van szükség, egy háztartás évente átlag 2,2 tonna kőolajjal egyenértékű energiát igényel fűtésre, világításra, melegvízre, elektromos áramra. A kőolajkészletek fogyása és a belőle eredő környezetszennyezés miatt a figyelem egyre inkább a megújuló energiaforrások - nap, szél, biomassza, geotermikus, stb. - felé fordul. Ezek közös jellemzője, hogy a kőolajjal ellentétben gyakorlatilag kimeríthetetlenek, de nehezen raktározhatók. A geotermikus energia felhasználása helyi adottságoktól függ. Vannak olyan helyek, mint például Izland, ahol nagyon elterjedt. Az izlandiak a Föld mélyéből nyert hővel fűtik lakásaikat és közintézményeiket, a meleg vizet szintén geotermikus energiával állítják elő.
Magyarországon a leggyakoribb hasznosítási mód a lakossági, közösségi, mezőgazdasági létesítmények fűtése. Hazánkban jelenleg több, mint 200 hévízkutat használnak a fürdők, gyógyfürdők vízellátására. Ebben a tekintetben szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a Kárpát-medence területe alatt a földkéreg vékonyabb az átlagosnál, ezért geotermikus adottságaink igen kedvezőek. Nálunk leginkább a termálvízből lehet geotermikus energiát előállítani. A termálvíz több helyen a 6 kilométeres mélységet is meghaladó üledékes kőzetekben található, a rendelkezésre álló készlet óvatos becslés szerint is legkevesebb 500 milliárd köbméter, amiből 50 milliárd köbméter termelhető ki gazdaságosan. Különösen a Duna-Tisza közén és a Nagyalföldön jelentős a hévízkészlet.
A Föld felszínétől a középpontja felé haladva 1 kilométerenként átlag 30°C-al emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken ennél is nagyobb a hőmérsékletemelkedés, így Magyarországon is 50-60°C és 2 kilométer mélységben már eléri a 100°C-ot. A kőzetek hőtartalmának felszínre hozatala történhet mélyfúrással, de leggyakrabban gőz vagy a termálvíz közvetítésével történik. Az Egyesült Államokban, Új-Zélandon vagy Izlandon gőz formájában használják a Föld hőenergiáját, amellyel, turbina segítségével közvetlenül lehet elektromos áramot termelni. Azonban ilyen terület, szemben a szinte mindenütt megtalálható 30-100°C-os termálvizes területekkel, viszonylag kevés van.
A napenergiához hasonlóan a geotermikus energia korlátlanul áll rendelkezésre, de azzal ellentétben éjszaka is elérhető. Kitermelése sem kerül túl sokba, és nem szennyezi a levegőt. A hévíz ugyan nem mindig kiapaszthatatlan, de ez az akadály kiküszöbölhető, ha odafigyelnek a hőkinyerés utáni visszapótlásra. Ami azért is fontos, mert a termálvíznek nagyon magas a só- és ásványianyag- tartalma. Ezért elfolyása esetén jelentős mértékben ronthatja a talaj és a természetes vizek minőségét. Mindezek mellett mégis nagy előnye, hogy ipari vagy más emberi tevékenységből származó szennyezés egyáltalán nem található benne.
A meleg víz hasznosítása tisztálkodásra, egészségügyi és technológiai célokra történik. A melegvíz-szolgáltatást közvetlenül, vagy hőcserélő rendszer beiktatásával oldják meg. A hőcserélőre azért van szükség, mert a magas ásványianyag-tartalom könnyen tönkreteheti a fűtőberendezést. A leggyakoribb hasznosítási mód a lakossági és mezőgazdasági épületek fűtése. Egy közelmúltban elkészített szakértői vélemény szerint Magyarországon több mint kétmillió négyzetméter üvegházat és fóliasátrat fűtenek termálvízzel. A geológiai felmérés az északkelet-magyarországi területen, leginkább Gyöngyös és Poroszló környékén ítéli gazdaságosan létesíthetőnek a termálvizes fűtési módot.
Az utóbbi évtizedekben Magyarországon komoly fejlődés következett be a hőenergia hasznosítása terén. Ezt jól mutatja az, hogy míg a hetvenes évek végén 415 termálkút működött hazánkban, tíz év elteltével ez a szám 1016-ra emelkedett. Egy 1992-es adat szerint a geotermikus energia felhasználása 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A technológia fejlődésével pedig a jövőben méginkább lehet erre a környezetbarát energiaforrásra támaszkodni.
