Törzsanyag
A burgonya helyet követel az európai nap alatt
Az Újvilág egyik legfőbb kincsének a burgonya bizonyult. Amilyen lassan terjedt el, olyan gyorsan vált az egyik legfőbb népélelmezési cikké. Számos ételünk alapanyaga, s történetén keresztül belekóstolhatunk az újkori Európa ízlésvilágába is.
A gasztronómia a művészet tükrében
A csendélet az élet dicséretének lenyomata, az élet gazdagságának és értékének hangsúlyozása. Különösen igaz ez azokra a képekre, amelyeken az élet szimbólumai: kenyér, bor, zöldségek, gyümölcsök vannak jelen.
Gyökerektől a kaviárig
Étkek. Akár a filmbéli Szinbád csontból kisikló, kocsonyás velőjére, akár a Nagy zabálás rózsaszín csecspudingjára, vagy akár a középkori aszkéta csontsima, sárgás bőrére gondolunk - egy bizonyos: ha csak gyökérből is áll, de az étek életünk szerves része. Amióta világ a világ, élelem után koslat vén bolygónk valamennyi lénye: a növények napsugarat falnak, néma amőbák kebelezik be a mikrovilág szereplőit, a farkas veres orral liheg vacsorája felett - mindenki éhes, s mindenkiből lehet ennivaló.
Feladatok
- Hogyan került a burgonya Európába?
- Miért tekintették a későbbiekben nagyobb kincsnek az ezüstnél és aranynál?
- Milyen módszerekkel igyekeztek népszerűsíteni az uralkodók?
- Nevezz meg olyan általad rendszeresen fogyasztott ételeket, melyeknek alkotó eleme a burgonya!
- Milyen más növény vált az újkorban alapvető népélelmezési cikké a burgonyán kívül?
- Magyarországon mely ünnepekhez kapcsolódik böjt?
- Melyik hónapot nevezik régi kalendáriumaink Böjtelő és Böjtmás havának?
- Íróink közül kik voltak híres ínyencek?Mely magyar írókról neveztek el étkeket?
- Mi a címe és ki írta azt a novellát, melynek főhőse egy falusi lakodalomban eszi halálra magát?
Tudtad?
- A burgonyát kezdetben nem haszon-, hanem dísznövényként termesztették. Vagyis nem a gumója, hanem a virágja jelentett élvezeti forrást az embereknek. Voltak, akik a virágot ették, de ez betegséghez vezetett, így felhagytak a föld feletti részek fogyasztásával.
- A Pallas nagy lexikona hét szinonímát sorol föl a burgonyára: csucsorka, földi alma, kartifli, krumpér, krumpli, kutyatök pityóka, sváb-tök.
- A burgonya tájnyelvi elnevezése: a hangfestő pityóka nyelvészek szerint eredetileg a növény jelentéktelen, lenézett voltára, ugyanakkor kerekded alakjára utalt.
- A férfiak gégéjének előreugró porcát nevezzük ádámcsutkának. A fáma szerint ugyanis Ádám ősapánk mikor "bűntársától", Évától megkapta a tudás fájának gyümölcsét, egyből csutkástul lenyelte - talán hogy ne maradjon bűnjel. Ez a csutka akadt meg a férfi torkán bűne örök mementójául.
Kisenciklopédia
- Hétéves háború
- A Habsburg Birodalom és Poroszország között zajló küzdelem (1756-1763), melynek tétje Szilézia osztrákok általi visszaszerzése volt. A háborúba bekapcsolódott Anglia és Franciaország is, valamint egyik vagy másik oldalon számos európai ország is részt vett a csatározásokban. Ez jelentősen megterhelte a lakosságot, s egyes körzetekben éhínségeket is eredményezett.A burgonya termesztése egy időre megoldotta a népélelmezési gondokat, de kizárólagos fogyasztása ugyanúgy hiánybetegségekhez vezetett, mint a kukorica esetében.
- Aszkézis: önsanyargatás
- A lélek megtisztulásának és tökéletesítésének eszközét a középkori Európában sokan a test vágyainak és igényeinek háttérbe szorításában, esetleg megölésében látták. Az aszkéták gyakran koplaltak, testi kínzásokkal "szelídítették" a gyarló testüket. A legnevesebb magyar aszkéta IV. Béla király szentéletű leánya, Margit volt. Aszkétákkal máig is találkozhatunk a világ számos táján pl.: Indiában (lásd: fakírok), Görögországban (lásd: a Meteorák szerzetesei).
- Contrapasso-elv
- Dante az Isteni színjátékának Poklában a bűn és büntetés sajátságos logika alapján fűződik össze. A földi világban elkövetett bűnökhöz analóg módon illeszkedik a túlvilági ítélet. A szerelem halottai (V. ének) például a pokoli szélvészben hánykolódnak tehetetlenül, ahogy egykor szenvedélyük is kiszolgáltatottá tette s hányta-vetette őket.
