WWF Duna Kárpátok Programiroda

Aki nézi a Duna Televízió műsorait, biztosan felfigyelt arra, hogy az időjárás-jelentésben Kárpát-medencéről beszélnek, nem pedig Magyarországról. Ennek több oka van, ám ezek között a legfőbb az, hogy hazánkat csaknem teljes egészében körülöleli a Kárpátok hegyvonulata. A hegység az eurázsiai hegységrendszer részeként, az Alpok folytatásának tekinthető. A Bécsi-medencétől indul a Dunától kezdődően, egy nagy körív leírása után a Dunától délre ér véget, ott, ahol kezdetét veszi a Stara Planina (Balkán) hegység. Jellegzetessége a számos völgy és szoros, melyek keresztül-kasul átszelik, csúcsai 2500 méteres magasságig érnek. Erdély erdő borította domborulatai belső hegységet képeznek, melyhez hasonlót nem találni Európa fiatal hegyvonulataiban.

A Kárpátokat már az különlegessé teszi, hogy nyolc ország - Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovákia és Ukrajna - találkozási pontjaként hihetetlenül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. Páratlan élővilága miatt pedig Európa fajokban leggazdagabb régiójának számít. Ezt megőrzendő a WWF a hegyvonulatot a világ 200 legértékesebb ökorégiója közé sorolta, de ez természeti kincs megfelelő védelem hiányában könnyen elveszhet. Erre hívta fel a figyelmet a nemzetközi szervezet a májusban Kijevben megrendezett 5. Európai Környezetvédelmi Konferencián.

Fotó: WWF-Canon/Roger Leguen

Amint az a WWF honlapján olvasható a konferenciára egy tanulmány - A Kárpátok Veszélyeztetett Fajainak Listája címmel - is készült, amely többek között azt tartalmazza, hogy a Kárpátok az Európában élő nagytestű emlősök utolsó menedéke. A hegységben található a kontinens legnagyobb farkas-, barnamedve- és hiúzállománya. Itt él az európai bölény 400 egyede - őket a kis létszámuk miatti beltenyészet sodorhatja bajba -, az igen ritka zergéből mindössze 300, a még ritkább jávorszarvasból körülbelül 100 lelhető még fel. A madarak közül a világszerte nagy veszélyben lévő parlagi sas európai populációjának csaknem a fele lelt a hegyek között otthonra. A vizek lakói közül a vándorló tokhalféléket fenyegeti veszély a gátépítések és a vízszennyezés miatt. A növényvilágot tekintve elmondható, hogy a Kárpátok őrzi Európa flórájának mintegy 30 százalékát, 4000 növényfajt, amelyek közül sok veszélyeztetettnek számít, 41 faj pedig kifejezetten a kipusztulás szélén áll.

Magyarország csodás vidékei közül az Északi-középhegységet is a Kárpátok vonulataihoz sorolják. Akinek nincs útlevele, vagy nem akar külföldre utazni, hogy láthassa a hazánkat körbevevő hegységet, az kiránduljon el mondjuk a Zemplénbe, ahol a déli, melegkedvelő növényvilág és a Kárpátok magashegyi növényei randevút adnak egymásnak. Itt még viszonylag zavartalanul él a hiúz és a farkas sem olyan ritka vendég már. A Zemplénbe látogató szinte napokig bóklászhat a hegyek között, anélkül, hogy iparosodott területekkel találkozna. Az apró falvak olyan békességet sugároznak magukból, hogy eleinte el sem hiszi az ember, legalábbis a nagyvárosokhoz képest, hogy Magyarországon jár.

A WWF állásfoglalása szerint a környezeti szennyezések, beruházások, a vadászat, az erdőirtás és az élőhelyek egymástól való elszakítása a Kárpátok élővilágát leginkább veszélyeztető tényezők.