Az utazás-egészségügy területe legfeljebb néhányunknak újdonság. Amikor a távoli vidékek utazók, felfedezők, kalandorok, expedíciós hadseregek céljaivá váltak, egyre több orvos kezdett el foglalkozni a kiutazók egészségi állapotának felmérésével, egészségük megőrzésével, a kinn felmerült betegségek kezelésével. A kiutazók között is sok orvos volt, akik a trópusi fertőző betegségek dzsungelébe vetették bele magukat, nemritkán saját életüket áldozták fel mások egészségének megmentése érdekében.
Az utazás-egészségügyi tanácsadás vagy interjú segíthet az előre látható, jósolható bajok, betegségek, veszélyek megelőzésében, az ellenük való védekezés megszervezésében, illetve ellátásuk megtanulásában. Ez azonban különböző úti célok esetén eltérő lehet, az adott helyre, térségre jellemző állapotok, higiéniai viszonyok, járványok ismeretében. Például akik a májgyulladást okozó vírusok által fertőzött területre utaznak, illetve a meningococcus baktérium okozta agyhártyagyulladás, kolera, sárgaláz vagy tífusz érintette térségeket látogatják, védőoltásokat vehetnek (néhány esetben kötelező jelleggel) fel. Gyógyszeres megelőzés szükséges például a malária fertőzött vidékeken. Az utazók hasmenéses betegsége, a rovarok közvetítette bajok, vagy az állati harapások, marások okozta sérülésekből származó tünetek megelőzhetők bizonyos rendszabályok betartásával, de ha bekövetkezik a nem várt esemény, az első ellátást ajánlatos a helyszínen megkezdeni. Az utazások befejezése, a sikeres hazaérkezés sem jelent teljes biztonságot. A hazaérkezés után is jelentkezhet bizonytalan láz, hasmenés, bőrkiütés, melyek nagy része az utazás alatt begyűjtött kórokozók által előidézett betegség első jele lehet.
Ténylegesen van ennek jelentősége? Hiszen nagyon sokan utaztunk már külföldre anélkül, hogy jelentősebb betegség jeleit tapasztaltuk volna. A válasz természetesen igen lesz, amit az elsősorban külföldön tevékenykedő utazás-egészségügyi szakemberek adatai erősítenek meg. Minden 100.000 emberből, aki a trópusi térségekbe utazik, csaknem 45.000 tapasztal valamiféle egészségügyi problémát az út során vagy a célországban, esetleg hazaérkezés után. Abból a 100.000 emberből közel 35.000-et érintenek az utazók hasmenéses betegségének kellemetlen következményei, és kb. 8000 lesz olyan beteg, hogy az út során vagy itthon orvosi ellátásban kell részesíteni.
Napjainkban szintén nagyon sok ember, sőt, egyre több ember utazik Afrikába, Ázsiába, Dél-Amerikába kikapcsolódni, üdülni vagy épp üzleti útra, miközben a "tűz közelében" lévő egészségügyi szakemberek egyre több titokzatos fertőző betegségről lebbentik fel a fátylat. Az ő munkájuk eredménye, hogy közülünk alig találkozik valaki a régen oly nagy járványokat okozó betegségekkel. A hasmenéses betegségek, a schistosomiasis és a szexuális úton terjedő betegségek (ide értve a HIV okozta AIDS fertőzést is) megelőzhetők, ha az ember néhány alapvető biztonsági rendszabályt hajlandó betartani. Védőoltással előzhető meg a fertőző májgyulladás több típusa, az agyhártyagyulladás meningococcus okozta fajtája, a veszettség és a sárgaláz. Gyógyszeres profilaxissal (és más kémiai vagy mechanikai védőfelszereléssel) védekezhetünk a malária, vagy a többi, rovarcsípés által közvetített betegséggel szemben. Nagyon fontos tehát, hogy az utazást már az előkészületek során egészségügyi szempontból is felmérjük, tervezzük.
