Üdülési tervek 2013-ban

A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából évente készülő, utazási tervekre vonatkozó felmérés (Trend International Market Research Kft , 1000 fős telefonos (CATI) kutatás, 2013 április)  adataiból az derül ki, hogy a 2013 májusa és szeptembere közötti időszakra a megkérdezett magyar háztartások 38,4%-ában terveznek utazást. Az interjúalanyok 4,7%-a még nem tudja biztosan, hogy a háztartásból ebben az időszakban fog-e valaki utazni. A válaszadók több mint fele (57,0%-a) nem tervezett utazást arra az évre (2013. májustól-szeptemberig). Azok, akik nem terveznek utazást, többségükben (66,5%) anyagi okokra hivatkoztak. Általában igaz az is, hogy minél nagyobb településen van a háztartás vagy család, van gyerek is a családban, minél magasabb a családtagok (vagy szülők) iskolai végzettsége, illetve minél jobb anyagi helyzetben vannak, annál valószínűbb, hogy a nyári szezonra tervezett volt utazást a család akár magának az egész családnak, vagy külön a családban élő gyereknek.

Az utazásokkal kapcsolatos adatok

A KSH adatai szerint azok a háztartások, ahol 16-19 éves fiatalok élnek, közel 68 százaléka, évente egyszer sem engedhetnek meg maguknak olyan nyaralást, amiért fizetni kell. Az összes megkérdezett háztartás esetében ez az arány valamivel több, mint 66 százalék, tehát a 16-19 éves fiatallal rendelkező háztartások kevésbé engedhetik meg maguknak az élmények, a feltöltődés, az aktív pihenést.

Az üdülő gyermekek éves száma a 2009 és 2010 közötti enyhe emelkedéstől eltekintve 2008-tól alapvetően csökkenő tendenciát mutat. 2013-ban például az üdülő gyermekek száma csak kétharmada (66,03%-a) a 2008-ban mért adatoknak. Akkor is kifejezett csökkenés tapasztalható, ha figyelembe vesszük a 0-14 éves korcsoport adott évben mért nagyságát, és ahhoz viszonyítva határozzuk meg, hogy egy gyermekre az adott évben átlagosan hány üdülés jutott. Ez az érték harminc százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

A belföldi utazások hosszában ezzel párhuzamosan megfigyelhető ugyanakkor, hogy a 2010-11 évi visszaesést követően az utóbbi két évben jelentős mértékben (több mint 10 százalékpont) megnőtt a hosszabb, négy vagy több éjszakás utazások aránya. 2013-ban az utazások kevesebb, mint kétharmada egy-három éjszakás, és valamivel több, mint egyharmada négy-vagy többéjszakás.

Szabadidő felhasználása

A Magyar Ifjúság 2012 adatai szerint a fiatalok 9 százalékának a hétköznapi teendők mellett semmilyen szabadideje nincs, és 4 százalékuknak a hétvégéit is a kötelezettségek töltik ki. A többiek hétköznaponként átlagosan 3 és fél óra, hétvégenként 8 óra szabadidőről számoltak be – ez igazából hasonló volt a korábbi években is. Hétköznaponként jellemzően a tizenévesek, inkább a fiúk/fiatal férfiak és a kedvezőtlenebb anyagi körülmények között élők számára létezik valamiféle teljesen szabadon felhasználható szabadidő. 2012-ben volt lehetősége a kutatóknak arra, hogy a felmérés során néhány aktív szabadidős elfoglaltságra is rákérdezzenek. Az eredményekből az derült ki, hogy hétvégenként csupán minden tizedik fiatal szokott kirándulni, vagy túrázni.

Üdülési szokások

A Magyar Ifjúság 2012 adatai szerint az egy éves időszakra vetített összes szabadidőre vonatkozóan elmondható, hogy a szabadsághoz (illetve a szülők szabadságához igazított), vagy az iskolai szünetekhez kapcsolódó hosszabb kikapcsolódások dinamikus növekedése megtört. 2000-ben a fiatalok 39 százaléka állította, hogy volt üdülni (külföldön vagy belföldön) a kérdezést megelőző évben. A 2004-es és 2008-as kutatások rendre 10 százalékpontos növekedésről tanúskodnak, de ez mára jelentősen visszaesett: 2012-ben már csak a fiatalok 37 százaléka volt üdülni.