Fokhagyma (Allium sativum)
2003/01/23 08:00
868 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A mindenki által jól ismert fehér termésű növényt foghagyma, fokhajma néven is emlegetik, s a liliomfélék családjába tartozik.

fokhagyma Általában 1-2 éves és évelő típusai vannak, de őszi és tavaszi típusokat is megkülönböztetnek. Az előbbiek magszárat fejlesztenek, az utóbbi nem. A két szélső típus közt átmeneti alakok is ismeretesek. Gyökérzete bojtos. Hagymája több gerezdből (fiókhagymából) tevődik össze, melyek a hagymalevél tövén egymás mellett képződő oldalrügyekből fejlődnek ki. A nálunk tömegben termesztett fokhagymának nincs virágzati szára, virága vagy sarjhagymája, de előfordulnak magszárat fejlesztő (sarjhagymás és virágot hozó) változatok is. A nagyban termesztett fokhagyma hagymája mellékhagymákból áll, ezeket használják fel szaporításukra (a tavaszi vagy őszi duggatásra).

Felhasznált része

A gerezdes hagyma.

Hatásai

Gátolja a vérlemezkék összecsapódását és a vérrögök képződését, feloldja a véralvadáskor keletkező rostos fehérjét, csökkenti a vérszérum magas koleszterin- és cukorszintjét, a vérnyomást, antibiotikus és antioxidáns.

Alkalmazások

A magyar népi orvoslás egyik minden bajt gyógyító növénye. Sokféle módon (például nyersen, főzve, sütve, aprítva, borban, ecetben vagy pálinkában áztatva) elkészítve önmagában vagy más növényi részekkel együtt rontás ellen, különféle sebek, emésztési panaszok, bélférgesség, magas vérnyomás, szívpanaszok, fertőző betegségek és légúti megbetegedések kezelésénél alkalmazzák.

Figyelmeztetés

Nagyobb mennyiségű fokhagyma elfogyasztásakor gyomor- és bélpanaszok jelentkezhetnek, és várandósoknak ellenjavallt is.

Vissza