A kiállított tárgyak között található elektromos krumplihámozó, vadászrepülőgép formájú ébresztőóra, elektromos szappanbuborék-fújó, motoros nyalóka, morzsaporszívó, popcornvilla, kutyababakocsi és dobozos vattacukor.

A környezetvédő szervezet szeretné felhívni az emberek figyelmét arra, hogy a feleslegesen megvásárolt termékekkel drasztikus mértékben növelik a keletkező hulladék mennyiségét. Ha minden ember olyan mértékben fogyasztana például energiát vagy nyersanyagot mint az Amerikai Egyesült Államok lakói, akkor a föld népességének ellátásához hat bolygóra lenne szükség, ugyan ez a szám az átlagos hazai fogyasztást nézve három - közölte a civil szervezet.

A civil szervezet szerint egy magyar ember naponta átlagosan 1,6 kilogramm szemetet dob ki, így az ország éves hulladéktermelése közel 5 millió tonna. A "Ne vásárolj semmit" napot 15 évvel ezelőtt rendezték meg először Vancouverben, 2007. november 23-án és 24-én a világ 65 országában tartanak rendezvényeket. Ma a föld lakosságának 20 százaléka fogyasztja az erőforrások 80 százalékát, a fejlett országokban az élelmiszerek 30 százaléka hulladékként végzi.

A Hulladék Munkaszövetség (www.humusz.hu) honlapján te is szavazhatsz a fölösleges árukra, és bevihetsz ilyen termékeket a HUMUSZ házba, ahol december közepéig megtekintheted a kiállítást.

Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége lett a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. Különösen jellemző ez a mai ún. „fogyasztói társadalom”-ra „vedd meg, ha használt, dobd el” felfogás szerint. Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladékok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és elemeinek tűrőképességét, mivel ezen hulladékok: minősége hasonló volt a természeti körfolyamatokban meglévő anyagokhoz; így különösebb zavart nem okoztak, mennyiségük nem akadályozta a természet körfolyamaiba való beépülésüket és ezáltal nem idézte elő e folyamatok megváltozását. A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelésbővülés, az újabb és újabb – elsősorban szintetikus – anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. A ma már egyre inkább létünket fenyegető környezetkárosodás – beleértve a jelenleg ismert természeti erőforrások kimerülését is – jelentős része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a természetes anyagcsere körfolyamat.