Az UNESCO tagállamai már 1972-ben egyezményt kötöttek a világ természet és kulturális örökségének megóvásáról. Világörökségnek nevezték el az általuk fontosnak tartott, az utókor számára megőrzendő természeti tájakat, egyedülálló életközösségeket és kulturális emlékeket.
Az Afrikába található Virunga Nemzeti Park az ott élő hegyi gorillák miatt lett a Világörökség részévé nyilvánítva. A parkot I. Albert belga király alapította 1925-ben, a mai Zaire, az egykori Belga-Kongó területén. A park a ruandai határ mentén egy 809 ezer hektáros területen fekszik, ami szörnyű csapás az ott élő állatokra és növényekre nézve, mert a környéken a helyi konfliktusok, polgárháborúk, etnikai villongások meglehetősen gyakoriak. Ez az ott élő, mintegy négyszáz hegyi gorilla túlélési esélyeit erősen lecsökkenti. Az emlékezetes ruandai polgárháború - ahol több százezer embert mészároltak le - idején a Virunga Nemzeti Park közvetlen közelében létesítettek egy 400 ezer férőhelyes menekülttábort. Sajnos a menekülteket és a rájuk vadászó katonákat nem lehetett távol tartani a parktól, ami a főemlősök egyik utolsó menedéke. Ez is hozzájárult a hegyi gorillák számának további csökkenéséhez.
A megjelenése alapján agresszív állatnak tűnő hegyi gorilla alapjában véve békés teremtés. A hatalmas termetű hím gorilla félelmetes tépőfogaival és hangos, fenyegető üvöltéseivel inkább csak elriasztani akar, mint támadni. Ha izgatott, két mancsával veri a mellét, hangos üvöltéseket hallat, növényeket vesz a szájába, beleharap a körülötte lévő bokrokba, és zajosan megindul a bozóton keresztül, de az ingerültségét okozó állatig vagy emberig ritkán jut el. Ijesztő viselkedése ugyanis rendszerint elűzi a hivatlan látogatót.
A hegyi gorilla nem eszik húst, étrendjét kizárólag növények, gyümölcsök teszik ki, amelyekből hatalmas mennyiséget képes elfogyasztani. A hím gorillák rendszerint nem is másznak fára, ebben testsúlyuk akadályozza meg őket. A kisebb termetű gorillák a fákon alszanak, nekik nem túlságosan biztonságos a földszint. Az óriási testű hímek nyugodtan töltik idejüket a földön, nem igen támad rájuk semmilyen ragadozó.
A hegyi gorilláknak a Virunga Nemzeti Parkon kívül már szinte sehol nincs esélyük a fennmaradásra, hogy el ne tűnjenek végleg, sok ember tesz erőfeszítéséket. Közéjük tartozott Diane Fossey etológus is, aki a Virunga Nemzeti Parkban végezte kutatásait. Diane Fossey-t orvvadászok ölték meg 1985-ben. Az ő nevét viselő alapítvány azon dolgozik, hogy megmaradjanak a világban utánunk jövőknek is a hegyi gorillák, ezek a békés, vegetáriánus óriások, és boldogan éljenek Virungán.