Már a csecsemőnek is vannak "erős" gyomorfájdalmai, amit legtöbbször a túlevés okoz, ha anyatejről van szó. Ha másról, akkor már magában az is lehet az ok, hogy mást eszik, nem anyatejet. Kisgyerekeknél a vegyes táplálkozás bevezetésekor gyakori a hasfájás. Gyermekkorban hasfájást okoz gyakorlatilag bármilyen, a légutakat vagy a bélrendszert érintő fertőzés is. A gyomor edződik az élet során: később már olyan mennyiségű és minőségű élelmiszer sem okoz panaszt, ami gyermekkorban igen erős hascsikarást okozott. Lényeges felhívni a figyelmet arra, hogy egy egészséges gyomor gyakorlatilag mindent meg tud emészteni. Az egyes ételek, élelmiszerek egymás utáni fogyasztását szokások, ízlés, illetve táplálkozási irányzatok korlátozzák. Érdemes néha figyelemmel lenni ezekre a tanácsokra, bár mindet betartani szinte lehetetlen (gondoljunk csak a gyümölcs alapú tejes turmix italokra). Fiatalok és felnőttek igen erős gyomorrontását csak néhány különleges anyag képes előidézni. Ilyenek pl. bizonyos gyógyszerek, vírusfertőzések, a romlott élelmiszerekben rejlő mérgek.
Gyomorrontást okozhat a gyermekek számára elérhető helyen és félreérthető üvegben, pohárban tárolt mosogatószer, tisztítószer. Ezeken kívül egy valami okoz gyomorrontáshoz hasonló nyálkahártya gyulladást a gyomorban. A nagy mennyiségben fogyasztott alkoholnak van ilyen hatása. Valamennyi gyomorirritáló élelmiszer fogyasztása esetén megjelenik a hirtelen fellépő görcsös gyomorfájdalom, általános gyengeségérzés, émelygés, hányinger, hányás. A panaszok az egyszerűbb esetekben többnyire napok alatt megszűnnek, azonban ilyenkor minden esetben ajánlatos gyomorkímélő diéta tartása (kétszersült, főtt rizs, főtt burgonya, tea, keksz, stb.). Mindenképpen orvosnak kell látnia a beteget, ha gomba- esetleg ételmérgezésre gyanakodhatunk, ha lázas állapot alakul ki, ha a gyulladt gyomorból vérzés indul meg (ez vérhányással vagy szurokfekete, lazább székletettel jár), vagy ha rövid időn belül nem kezd el javulni. Igen rossz ízű, állagú, romlott hatást keltő ételek elfogyasztását követően nem ajánlott megvárni, míg az a gyomor-bélrendszeren végighaladva mérgezi a szervezetet, és fájdalmas görcsöket, kellemetlen élményeket hátrahagyva távozik. Sokkal célszerűbb ilyenkor azt rögtön kihányni. A garatfal ingerlése ujjal vagy más eszközzel szinte mindenkinél hányáshoz vezet. Tökéletessé tehető az előbbi manőver, ha elég mélyen a WC-kagyló fölé hajolva, jó mélyeket szívunk az abból feltörő szagkeverékből. Ezt követően javasolt a gyomornyugtató teák (borsmenta, kamilla), teakeverékek fogyasztása, de hasznos a savkötő gyógyvizek kúraszerű ivása is. Kisebb gyomorrontások általában a fent említett diétával (vagy koplalással), néhány napi ágynyugalom mellett rendbe jönnek. A házipatikából legfeljebb egyszerű görcsoldót használjunk csak. Célszerűbb, ha azt is orvos adja injekcióban, hogy a felizgatott gyomornyálkahártyát kíméljük. Vonatkozik mindez az alkoholos italokkal történt alapos visszaélés miatti gyomorérzékenységre is.
Az ételmérgezés lényege, hogy az élelmiszerekbe került baktériumok oly mértékben szaporodtak el, hogy bomlástermékeikkel megbetegíthetik az embert. Főleg a húskonzervek, töltött húsok, tejes, tojásos készítmények a főtt tészták veszélyesek. A megelőzés legfontosabb feltétele a tisztaság, és az élelmiszer higiénés rendszabályok betartása.
Az enyhe ételallergia viszonylag gyakori jelenség, az ember azonban legtöbbször egyszerű gyomorrontásra, hasmenésre gondol. A tünetek ugyanis erre engednek következtetni: erőteljes bélmozgások, enyhe hasi görcsök, hasmenéssel a végén. Ezek a helyi tünetek, melyek a bélrendszer felől jeleznek: a le nem bomlott (bontott), és a fel nem szívódott szerves anyagok vizet tartanak vissza a bélben ozmotikus hatásuknál fogva, így meggyorsítják a béltartalom haladását is, ami a jól ismert hasmenéshez vezet. Más élelmiszerekben más jellegű allergizáló anyagok a bélfalban speciális sejteket mozgósítanak, amelyek hatására a bőrfelületen testszerte kiütések jelennek meg.
Az ételallergiás esetek legnagyobb részét tej, kakaó, földieper, dió, tojás, rák és kagyló okozza. Az étel elfogyasztását követően néhány óra múlva megjelennek a fent leírt tünetek, italok (tej, kakaó) esetében percek alatt mutatkozik a hatás. Különleges betegségekben más, a legtöbb ember számára szokásos élelmiszerek okoznak komoly problémát a betegeknek. Ilyen például a lisztérzékenység, mely még csecsemőkorban felismerve kezelhető: a liszt (pontosabban a cereáriák: búza, rozs, árpa, zab) teljes mellőzésével. Ez vonatkozik valamennyi ételallergiás állapotra is. Az ételallergiák kialakulásának fontos stádiuma a csecsemőkor, amikor a csecsemő bélrendszere még felkészületlen a különféle élelmiszerekre, különösen a teljes tehéntejre. Aki a csecsemőnek 5-6 hónapos korig teljes tehéntejet, lisztes készítményt, habarással készülő ételt ad, számolhat vele, hogy érzékenyíti a szervezetét a különféle alkotóikra. A későbbiekben pedig gyakrabban kell allergiás jelenségekre számítani az esetükben. Megfigyelések szerint nemcsak az ételallergia, de például az asztma is gyakoribb ilyenkor.
Jelen tudásunk szerint ezek az állapotok az allergizáló élelmiszer elhagyásán kívül másképpen nem javíthatók, bár előfordul, hogy valaki "kinövi" az ételallergiáját. Ilyenkor legtöbbször arról van szó, hogy a kérdéses anyagot bontó enzim termelése valami oknál fogva eddig csökkentett volt, de később teljes kapacitással beindult. Viszont arra nem árt figyelni, hogy aki valamilyen ételre tudottan allergiás, óvatosan fogyasszon számára ismeretlen ételkülönlegességeket: előfordulhat, hogy az allergia több ételre, italra is kiterjed.
