Hajfestés hennával
2013/08/21 08:00
784 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A hennával történő hajfestést megkülönböztetik a kémiai módszerektől. Ha ez nem is vegyszermentes, de természetes eredetű anyagokat használ a szintetikus módszerekkel szemben.

A henna szubtrópusi növény

henna

Az élénkzöld, bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol a forró, száraz éghajlatot kedveli. Dél-Ázsiában és Afrika szubtrópusi területein őshonos, de ezeken a területeken, például Indiában, Pakisztánban, vagy Líbiában ültetvényeken termesztik.

A hennával történő bőrfestés ugyan tradicionális azokban az országokban ahol a növény őshonos, de a világon a fesztiválok, a vásárok és a bulik révén az utóbbi évtizedekben elterjedt. A henna csak a bőr felületét festi meg szemben a tetoválással, amikor a festéket tűvel a felszín alá juttatják.

Betakarítástól a festésig

A leveleket betakarítás során összegyűjtik, majd szárítják, és világoszöld porrá őrlik. Savas folyadékot, például citromlét keverve a porhoz vörösre, narancssárgára vagy barnára színezi a fehérje tartalmú anyagokat, a körmöt, a hajat és a bőrt. A folyadékkal való hígítást paszta sű-rűségig végzik. Érdemes tudni, hogy gyógynövényként is használják a hennaport, mert ápolja, frissíti a bőrt vagy a hajat.

A festőanyag

A növény értékes színező vegyületet, lawsone-t tartalmaz, amely proteinhez képest kapcso-lódni. A lawsone tudományos neve: 2-hidroxi-1,4-naftokinon.

henna keplet

A kinonok, konjugált kettőskötésű rendszerek, sok természetes és szintetikus színezőanyagban megtalálhatók.

Veszélyes fekete henna

Az igazi, természetes hennát évszázadok óta alkalmazzák a bőr, a haj és a körmök festésére. Ezzel szemben az úgynevezett fekete hennával készített ideiglenes tetoválások komoly bőrir-ritációkat válthatnak ki, és akár életre szóló hegesedést és pigmentveszteséget eredményez-hetnek. A hennafestők a turisták bőrén a kontrasztos rajzok miatt gyakran alkalmazzák.

A fekete változat előállításához a hagyományos hennához számos egyéb összetevőt adagol-nak, hogy sötétebb színt érjenek el a tetováláshoz. A legkockázatosabb, hogy a hajfestékekhez is használt 1,4-diaminobenzolt (p-phenylenediamine) kevernek, amely sok emberből heves bőrreakciókat válthat ki. Feltételezhető az anyagról, hogy mutagén, azaz károsítja az emberi örökítő-anyagot, a DNS-t, így rákkeltő, allergén és irritáló hatású lehet.

henna keplet2

A természetes hennaporral készült hajfestés nem veszélyes. A hajszálakat kifejezetten erősíti, fényüket növeli, a korpát eltünteti, és védi az UV sugárzástól. Más adalékanyagok további utána olvasást kívánnak. A hennával festett haj végleges színét a festést követő harmadik na-pon éri el.

További érdekes oldalak:

Siegler Gábor cikke