Tudnunk kell, melyek azok az esetek, amikor hazaérkezés után mindenképpen orvosi segítséget kell kérni akár a feltételezett betegség diagnosztizálása, akár kezelése miatt. Milyen tünetek jelentkezése esetén forduljunk orvoshoz? Természetesen hasi fájdalom, hasmenés, láz, súlyvesztés, köhögés, bőrkiütések. A leggyakrabban ezek közül a hasmenés, láz és kiütések fordulnak elő.
A külföldről visszatért utazóknál akár több tünet is jelentkezhet egyszerre. Lehet, hogy mindegyik, előfordulhat, hogy néhány, de akár az is megtörténhet, hogy egyik sem az utazás során esetlegesen összeszedett betegség jele. A legcélszerűbb ilyenkor, ha az ember visszamegy ahhoz az orvoshoz, aki az utazás előtti vizsgálatait végezte, s vele beszéli meg a tapasztaltakat. Fontos ilyenkor, hogy a lényegesebb fertőzési lehetőségekről beszámoljunk az orvosnak, aki ennek alapján mérlegeli, hogy vajon a tüneteket egy esetleges fertőzés okozta-e. Sajnos van néhány utazással kapcsolatos betegség, ami több hónappal vagy évvel a fertőzés megtörténte után jelentkezik. Ilyen esetekben rendszerint csak a laboratóriumi vizsgálatok derítenek fényt a korábbi fertőzésre.
A hasmenések kezelésekor a kulcskérdés, hogy milyen a hasmenés. Ebből lehet következtetni arra, hogy milyen kórokozóval állunk szemben. Nyálkás-e a széklet, milyen gyakran jelentkezik a hasmenés, milyen egyéb tünetek társulnak hozzá, csökkent-e a testsúly, és milyen antibiotikumot használtunk esetleg az utazás alatt megelőzés céljára? Esetenként laborvizsgálatok is szükségesek lehetnek, mely során megvizsgálják a vérsejtszámokat, vérkémiai teszteket végeznek, és a májfunkciót is ellenőrzik. Gyakran vizeletvizsgálatra is sor kerül. Szinte biztos, hogy székletmintára is szükség lesz, melyből fehérvérsejteket számolhatnak, és a benne előforduló baktériumokat tenyésztik ki. Valószínűleg gasztroenterológus és/vagy fertőző betegségekben jártas szakorvos is részt vesz a leletek elemzésében.
A láz utazások után fontos tünete lehet néhány veszélyes betegségnek. Mindamellett nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni: a lázas állapotok többsége (ártalmatlan) vírusfertőzés eredménye, és kezelést sem mindig igényel. Komolyabb kórképek közé tartozik már a hepatitis (májgyulladás), Dengue láz (a Karibi térségből, vagy más trópusi területről visszatérők esetében), Rikettsia fertőzés, Schistosomiasis, és néhány más, élősködő okozta megbetegedés. Láz előfordulhat még a húgy utak fertőzéses betegségei esetén, Streptococcus okozta torokgyulladáskor, valamint tüdőgyulladás kialakulásakor. Ezen utóbbiak lehetnek utazáshoz kötöttek, de kialakulhatnak akkor is, ha az illető soha ki sem mozdult otthonról. Ezen kívül azok a lázas betegek, akik maláriával fertőzött területről tértek vissza, minden esetben olyan bánásmódban részesülnek, mintha maláriásak lennének, egészen addig, amíg más betegség megléte (ami a lázas állapotot indokolná) bizonyításra nem kerül. Sorozatos vérvételekre számíthat (12 óránként, legalább 36 órán keresztül), melyekből megpróbálják kimutatni a malária kórokozóját.
Bőrkiütések esetén vizsgálatok történnek vírusok, baktériumok, gombák, élősködők kimutatásának irányába, illetve valamiféle allergia lehetősége is felmerülhet. Fontos alaposan szemrevételezni magát a kiütést is. Jellegzetességei árulkodhatnak a kialakulásáért felelős tényezőről. Ilyen jellegzetesség lehet a viszketés, vérzés, a kiütés színének, kiterjedésének változása, valamint az, hogy például milyen gyógyszer, étel fogyasztása előzte meg a kiütések megjelenését. Bár a kiütések döntő többsége jóindulatú (betegséget takar), és rendszerint kezelni is könnyű, célszerű bőrgyógyásznak, fertőző betegségekben jártas szakorvosnak megmutatni. Jó tudni, hogy különféle betegségek is járhatnak bőrtünettel. Ilyenek például a Lyme-kór, a Strongyloides stercoralis fertőzés, a HIV, a Sziklás-hegységi láz, a leishmaniasis vagy a lepra.