Higanyos lázmérő
2014/10/10 11:35
6808 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Öt éve, 2009 áprilisától tilos a higanyos lázmérők forgalmazása Magyarországon. A meglévő példányokat szabad használni, de újat már nem vehetünk. Valóban ennyire veszélyes a higany? Miért használnak a laboratóriumokban továbbra is higanyszálas hőmérőt?

lazmero1

A higany szobahőmérsékleten folyékony, ezüstös színű nehézfém, amely a fémeknek megfelelően vezeti az elektromosságot. A cseppfolyós halmazállapotra utal a görög eredetű hydrargyrum - "vizes ezüst" név. Innen származik a Hg vegyjel. A higany jól párolog, ami veszélyességét növeli.

lazmero2

Élettani hatások

A higany bőrön keresztül lassabban, belélegezve gyorsabban felszívódik a szervezetben és ott lerakódik. Rövidtávon akut, hosszútávon pedig krónikus higanymérgezést okoz. Az akut higanymérgezés esetén a szervezetben lévő higany a vizeletből mutatható ki. Nincs mérgezési határértéke, mert az legkisebb mennyiségben is káros a szervezetre. A rendeletben előírt egészségügyi határértéke 0,003 mg/m3 a levegőben. A határérték feletti higanymennyiség különböző súlyosságú betegségek kialakulásához vezethet. Jellemzően a higany főként az agyban rakódik le, ezzel a központi idegrendszerben okoz súlyos rendellenességeket. Az egyszer már lerakódott higany többé nem kerül ki a szervezetből.

Miért használtak higanyt a lázmérőkben?

A higanyt hőmérőtöltetként azért használják széles körben, mert könnyű tiszta állapotban elő-állítani, nem nedvesíti az üveget, könnyű megfigyelni a meniszkuszt és széles hőmérséklettar-tományban folyékony: –38...+356 °C. A hőmérő skálája egyenletes beosztású lehet, mert a gázokhoz hasonlóan, a higany a hőmérséklet emelkedésével egyenletesen tágul.

Lázmérő

Az emberi hőmérsékletnek megfelelően a lázmérőket általában a 35-42 °C-os hőmérséklet tartományra kalibrálják. A testhőmérséklet ezen kívül már végzetes lenne. Az előforduló hőemelkedésről a normális 37 °C-os hőmérséklet felett és a lázról 38 °C felett beszélünk.

lazmero3

A lázmérők az úgynevezett maximumhőmérők közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy a mérés során a legmagasabb hőmérsékletet mutatják, mivel erről az értékről a higanyszál nem tud visszahúzódni magától. Az üvegcsőben a higanytartály felett egy szűkület van. A felmelegedés hatására végbemenő tágulás elegendően nagy nyomású ahhoz, hogy a higanyt a szűkületen átnyomja. A hőmérő lehűlésekor, amikor a mérést befejeztük, a higany összehúzódik, és a higanyszál elszakad a szűkületnél. A higanynak az a része, amely a hőtágulás miatt átjutott a szűkületen, az üvegcsőben marad, így leolvasható a beteg hőmérséklete. A higanyt a szűküle-ten át vissza kell ráznunk a tartályba, mielőtt a hőmérőt újra használjuk.

Mi a teendő, ha összetörik a higanyos lázmérőnk?

A legrosszabb, amit tehetünk, ha felporszívózzuk a szétgurult higanycseppeket. A porszívón a higanygőzök átszáguldanak és a cseppek tökéletesen szét lesznek porlasztva a levegőben. Mint minden balesetnél ne pánikoljunk, mert a hirtelen jött rossz ötletekkel csak nagyobb bajt csinálunk. Húzzunk papucsot, ha mezítláb lennénk, mert az üvegcserépbe belelépni új problémát jelent. Egy papírlappal terelgessük össze a higanycseppeket, amelyek érintkezve összetapadnak. Szedjük össze az összetört lázmérő darabjait is, és mindezt gyűjtsük egy zárható edénybe. A legtöbb helyen azt tanácsolják, hogy kénporral szórjuk be a higanycseppeket, mert úgy már összesepregethető. Ez igaz, de ki tart otthon kénport? Igazából majdnem minden por alkalmas, amely a higanyt képes felszívni, vagy egy helyen tartani. Én biztos, hogy liszttel próbálkoznék. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy a higany valóban reagál a kénporral, de szobahőmérsékleten igen lassan alakul higany-szulfiddá. A kén csupán a higany felületi feszültségét fogja csökkenteni, ezzel viszont csökkenti az aprócska golyók szétgurulását.

Lényeges, hogy pár napig sokat szellőztessünk, és ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a helyiségben.

További érdekes oldalak:

Siegler Gábor cikke