A sokszor hangoztatott felgyorsult világunknak egyik kulcsjellemzője az állandó információszerzés, igény, hogy a lehető legtöbb dologról mielőbb értesüljünk, legyen szó hírekről vagy közösségi történésekről. Szintén közismert szöveg, hogy az internet az információk korlátlan tárháza. Az okostelefonok megjelenésével a net nélkül töltött idő minimálisra csökkent, hisz már a számítógép elé se kell leüljünk, hogy informálódjunk, a szó szoros értelmében bárhol, bármikor naprakészek tudunk lenni.
Ha egy ismerősünknek, barátunknak vagy családtagunknak szóvá tesszük, hogy állandóan a neten lógsz, vagy egyfolytában a telefonodat nyomkodod, rögtön rávágja, hogy dehogyis, vagy azt, hogy egy pillanat és máris leteszem. És mi történik? Vagy le sem teszi, vagy egy kis idő múlva ismét elmerül az érintőképernyő szemlélésében.
Vajon képesek lennénk-e tényleg korlátozni az információszerzéssel töltött időnket? Vajon tényleg nem vagyunk függők, csak mások látják így?
Először nézzük a tényeket!
A fiatalok több, mint fele ébredés után legkésőbb egy órával már böngészik a neten, illetve közösségi oldalakon, és szintén több, mint a fele lefekvés előtt egy órával még szintén információk után érdeklődik. Minden negyedik tinédzser ellenállhatatlan késztetést érez, hogy folyamatosan a neten legyen és a friss fejleményekről azonnal értesüljön, sőt reagáljon is azokra. A fiatal felnőttek körében sem jobbak az eredmények, sőt! Megdöbbentő és egyben elgondolkoztató, hogy az okostelefonnal és gépkocsival is rendelkezők egynegyede autóvezetés közben is ránéz a telefonjára, egy részük sms vagy e-mail írását is bevállalja.
Ördögi körforgás
Az információs világháló kiváló stresszoldó tud lenni számos helyzetben, a barátokkal, ismerősökkel történő kommunikáció bizonyos mértékig pihentető, mélyíti a szociális kapcsolatokat, sok esetben stresszoldó. Azonban azok, akik rendszeresen használják ezeket az oldalakat, könnyen stresszessé is válhatnak abban az esetben, ha valamilyen fizikai vagy egyéb akadály gördül az online elérhetőség elé.
Lehet ez függőség?
Bizony lehet. Ahogy a cikk címe, illetve a fenti tartalma is sugallja, nem lehet egyértelműen definiálni, hogy most internet vagy okostelefon-függőségről beszélünk, a kettő közt nem is érdemes különbséget tenni, sőt sok szakirodalom ellenőrzési-függőségnek vagy információfüggőségnek is nevezi. Az elnevezés tehát mellékes, a fontos a tény, hogy ilyen létezik! A netfüggőség (újabb terminológia) egy létező betegség, amely a többi függőséghez hasonlóan megváltoztatja a viselkedést, átalakítja a társas kapcsolatokat, hiánya esetén megvonási tüneteket (pl. stressz, szorongás) okoz.
Honnan tudom, hogy függő vagyok-e?
Nem vállalkozunk arra, hogy a cikk elolvasása után egyértelműen megállapítsd, hogy függő vagy-e vagy sem, csupán arra, hogy felhívjuk a legárulkodóbb jelekre a figyelmed.
Tipikus jele lehet a függőségnek:
- egyre több időt lógsz a neten;
- internet hiányában feszülté, ingerlékennyé válsz;
- ébredés után nem sokkal már erős késztetést érzel, hogy informálódj;
- ha éjjel felébredsz, többnyire ránézel a telefonodra;
- általában lefekvés előtt még átfutod az infókat;
- kihagyod a családi étkezéseket netezés miatt;
- időnként elkésel, mert csillapíthatatlan késztetést érzel, hogy még netezz;
- ha rosszkedvű vagy, az online tér a legmegnyugtatóbb.
Mit tehetsz?
Legfontosabb, hogy felismerd a problémát. Ezt követően próbáld csökkenteni a neten töltött időt, találkozz a barátaiddal, sportolj, szervezz programokat. Mielőtt a gép elé ülsz, gondold végig mire is lesz szükséged, ha átgondoltad, mit keresel, csak akkor kapcsold be a gépet! Ha nem boldogulsz, kérj segítséget szakembertől!
Az internetfüggőség ismert betegség, számos szakember foglalkozik ennek kezelésével.
Marsi Zoltán cikke
