Ismerkedés a vastagbéllel
2013/07/12 14:55
9444 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Jó pár érdekesség tápcsatornánk utolsó másfél méteréről.

Tápcsatornánk három szakaszra: elő-, közép- és utóbélre osztható, utóbbit további három részre szokás osztani: vak-, vastag- és végbélre. A vastagbél a vékonybél folytatása, amely alhasunk jobb oldalán ered, itt található a vakbél, melybe normális esetben emésztendő anyag nem kerül. Ha még is bejut, akkor féregnyúlvány gyulladást okozhat, melyet a köznyelv – kissé helytelenül – vakbélgyulladásként ismer. A féregnyúlványnak egyébként nincs köze az emésztéshez, leginkább nyirokszervként funkcionál. Hasüregünk jobb szélén a vastagbél elhalad egészen a bordákig, majd a gyomor alatt áttér testünk bal oldalára, ott leszáll, majd a végbélben folytatódik. Így tehát vastagbelünk teljesen körülfutja vékonybelünket. Maga a vastagbél anatómiai elhelyezkedése alapján felszálló, haránt és leszálló részre osztható, ezt követi a szigmabél, majd végül a végbél.

A vastagbél átmérője az egyes szakaszokon eltérő, átlagosan 10-30 cm között mozog. Falának belső felét nyálkahártya borítja, mely erősen redőzött. A nyálkahártyaréteg alatti simaizmok biztosítják az emésztendő anyagok mozgatását, az ún. perisztaltikát.

A középbél és az utóbél határa

A vastagbél szerepe az emésztésben

A vastagbél falán a vékonybéllel ellentétben nem találunk bélbolyhokat, ennek ellenére jelentős szerepe van a felszívásban. Utóbelünk ezen szakaszán jelentős mennyiségű vízfelszívás történik, amely nem keverendő össze a vese nefronjaiban zajló vízvisszaszívással! A víz felszívása közben természetesen a benne oldott ásványi anyagok is a véráramba kerülnek. Abban az esetben, ha valamilyen vastagbélfertőzés vagy a bélbaktériumok egyensúlyának felborulása következik be az említett vízfelszívás zavart szenved, ilyenkor a széklet hígabb lesz, ez a hasmenés.

Baktériumok a vastagbélben

Döbbenetes szám következik! Szervezetünkben mintegy 500.000 milliárd baktérium él, ezek többsége a vastagbélben. Ez gyakorlatilag meghaladja saját testi sejtjeink számát – ami hozzávetőlegesen 100 billió, azaz 100.000 milliárd. Hogy lehet ez? A legfőbb magyarázat az, hogy a baktériumok ún. prokarióták, azaz nem eukarióták, mint az emberi sejtek, nem rendelkeznek sejtmaggal, méretük kb. ezerszer kisebb, mint egy testi sejtnek.

A vastagbélben élő baktériumok szervezetünkkel szimbiózisban élnek, vagyis ők sem élnének meg nélkülünk és bizony mi sem nélkülük. A bélbaktériumoknak jelentős szerepe van a vitaminkészítésben és az emésztésben is. Utóbbi tevékenységük közül talán a növényi rostok, a cellulóz emésztése érdemel említést.

Vitamintermelés

A bélflóra (a bélben élő baktériumok összessége) baktériumai szerves anyagokat használnak fel életműködéseikhez, miközben számos anyagcsereterméket bocsátanak ki. Nem is gondolnánk, de ezen anyagcseretermékek egy része nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. Itt termelődik a B- és a K-vitamin. A B-vitaminoknak több típusa is ismert, valamennyi vízben oldódó vitamin. Szerepük van a normális ideg- és izomműködésben, a zavartalan sejtműködésben, a vörösvérsejtek képződésében és többek közt bőrünk táplálásában. K-vitamin hiányában a véralvadás szenved zavart, de a máj méregtelenítő funkcióját is segíti. Természetesen szervezetünk számára nem elegendő az itt termelődő vitaminok mennyisége, szükséges, hogy azokat elsősorban változatos növényi táplálékokból felvegyük.

A bélflóra felborulása

Számos fertőzés, az alkohol és a stressz is képes vastagbelünk baktérium egyensúlyát felborítani. Ilyenkor a hasznos baktériumok száma csökken, míg a károsaké megemelkedhet. A hasmenés mellett gyakori tünet a puffadás, a bélgázok felszaporodása. Megoldást jelenthetnek ilyenkor a probiotikumok, melyek olyan táplálékkiegészítők, amik jótékony baktériumokat tartalmaznak, így bélrendszerünk bélflórája helyre áll.

A vastagbél betegségei

A gyulladásokról, a bélflóra felborulásáról már szóltunk, ezeknél sajnos lényegesen komolyabbat is meg kell említeni. A vastag- és végbélrák hazánkban (és Európában is) a leggyakoribb daganatos halálozások közé tartozik. Oka elsősorban az egészségtelen táplálkozásra, a mozgásszegény életmódra, a stresszre, továbbá a szűrővizsgálatok hanyagolására vezethető vissza. A megelőzés nagyon fontos, hisz korai stádiumban kiválóan gyógyítható. Sajnos, amikor már tüneteket okoz, gyakran előrehaladott állapot alakult ki. Tünetei közt szerepel a székelési szokások megváltozása – gyakori hasmenés vagy gyakori székrekedés, ezek váltakozása -, véres széklet, hasfájás.

Előzzük meg a vastagbelet

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testedzés magától értetődik. Ötven éves kor felett mindenképp indokolt szűrővizsgálatokon részt venni meghatározott (1-2 év) gyakorisággal. Béltükrözéssel a végbél 10-12 cm-es szakaszát tárják fel, a végbélnyílást egy orvosi eszközzel enyhén szétnyitva. Ennél sem altatás, sem fájdalomcsillapítás nem szükséges, az egész beavatkozás néhány perc. Kolonoszkópia esetén a teljes vastagbelet feltérképezik egy kamera segítségével. Az eszközön általában olyan kiegészítő is található, amely azonnal alkalmas mintavételre, vagy akár egy bélpolip eltávolítására. Az eljárást bódításban vagy altatásban végzik, de említést érdemel, hogy bódítás nélkül is elvégezhető, kisebb kellemetlen érzéssel járhat. Hazánkba sokan félnek vagy előítéletesek ezen vizsgálatokkal szemben, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy korai stádiumban gyakorlatilag 100% a gyógyulás!

További érdekes oldalak

Marsi Zoltán cikke