Mi az a koleszterin?
A koleszterin a szteránvázas vegyületek csoportjába tartozik, azaz három hattagú és egy öttagú széngyűrűből áll, plusz a hozzá kapcsolódó oldalláncokból. Szervezetünk minden sejtjében megtalálható, hisz nélkülözhetetlen szerepet tölt be a sejtmembránok felépítésében, hiszen azok rugalmasságát (fluiditás) szabályozza. Jelentősebb mennyiségben fordul elő az idegsejtekben és a májsejtekben, utóbbiak állítják elő szervezetünkben a legtöbb koleszterint.
Jó és rossz koleszterin
A máj – és más sejtek – által termelt koleszterin az ún. jó, másképp nevezve védő, angol kifejezéssel a high density lipoprotein, rövidítve HDL néven ismert.
Elnevezéséből adódóan a szervezet nélkülözhetetlen alkotója, mely a már említett sejtmembrán-összetétel szabályozása mellett többek közt az érfalakra lerakódott rossz koleszterin lebomlásában is segédkezik. Pontosabban a májba történő szállítását segíti, majd az a májban lebomlik.
A rossz, angolul low density lipoprotein, rövidítve LDL koleszterint a táplálkozásunk során vesszük fel, így nem a szervezetünkben termelődik, viszont túlzott fogyasztás esetén lerakódik az érfalakon ezzel súlyos betegségek kialakulását elősegítve.
Honnan tudhatom meg a koleszterinszintem értékét?
A koleszterinszintet laborvizsgálat során tudják megállapítani, a vérvizsgálat kötelező eleme. Léteznek otthoni, vércukorszintmérőhöz hasonló készülékek is, melyek egyetlen csepp vérből, tesztcsík felhasználásával mutatják az értéket. Pontosabban három értéket, hisz az LDL és a HDL mellett az összkoleszterint is szokták mérni. Utóbbi értéke nem haladhatja meg az 5,2 mmol/l-t, míg az LDL célértéke 3,4 mmol/l alatti, addig a HDL nőknél 1,1 mmol/l, férfiaknál 0,9 mmol/l alatti kell, hogy legyen.
Miért lehet magas?
Leggyakrabban a túlzott ún. telített zsírsavak (zsíros ételek) bevitele okozza a káros koleszterinszint megemelkedését. Emellett egyes vese- és pajzsmirigybetegségek is okozhatnak koleszterinszint-emelkedést, lehet a cukorbetegség kísérője, de bizonyos gyógyszerek, sőt a terhesség is növelheti. Ritkábbak azon esetek, mikor alacsonyabb a koleszterinértékünk, különösen az LDL, ilyenkor májbetegségre vagy egyes fertőző betegségekre lehet gondolni.
Miért veszélyes?
A magas koleszterinszint hozzájárul az érelmeszesedéshez, mely következtében az erek fala elveszti rugalmasságát, magas vérnyomás alakul ki, a keletkező pakkok pedig segítik a vérrög (trombus) képződést ezzel növelve a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa esélyét.
Hogyan csökkenthető?
Első lépésként a koleszterinben gazdag ételek kerülése javasolt, ilyenek a tojás és a vörös húsok. Az utóbbi időben számos támadás érte a magas koleszterinszint elméletet, melyek szerint nem kell ilyen szigorúan venni, azonban ezek nem nyertek bizonyítást. Az azonban bizonyára igaz, hogy a mérsékelt tojás- és vöröshús-fogyasztás, megfelelő testmozgás és rostbevitel mellett nem valószínű, hogy ártalmas lehet.
A vöröshúsok pótolhatók baromfihússal, sovány halakkal (lazac, pisztráng). Koleszterindiéta esetén a csökkenés 2-3 hét elteltével már kimutatható kell, hogy legyen. Alapos megfontolást igényel a koleszterincsökkentő gyógyszerek alkalmazása, hisz ezek sok esetben a jó koleszterint is bontják. Értelemszerűen megfelelő körültekintés mellett alkalmazhatók.
Marsi Zoltán írása
