Kavicskitermelési tervek a Dráván
2005/04/28 08:00
1358 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A WWF Magyarország és a Dráva Szövetség nemzetközi partnereivel együtt nyílt levélben tiltakozott az ellen, hogy Horvátország kavicskitermelésre szóló felhívást tett közzé március közepén. A horvát tender szerint a Dráva mentén 20 helyszínen kezdődhet meg a mederanyag kitermelése az idén, melyek közül több helyszín érinti a Dráva közös magyar-horvát szakaszát. A civil szervezetek véleménye szerint a tervezett több mint 2 millió köbméter kavics és homok kitermelése környezeti hatástanulmány elkészítését követeli meg.


A kis csér (Sterna albifrons) hazánkban csak a Dráva kavicszátonyain fészkel. (Fotó: Arno Mohl )

A horvát tervek több okból is aggodalommal töltik el a térségben dolgozó civil szervezeteket. A Dráva mederanyagának kitermelése hosszú idő óta zajlik, de ilyen nagyságrendű beavatkozást még nem kezdeményeztek a horvát hatóságok. Az elmúlt 20 év alatt összesen 5 millió köbméter mederanyag kitermelése történt meg a horvát és a magyar oldalon. A mostani kezdeményezés szerint kétszeres ütemben folyna a termelés ahelyett, hogy csökkenne a mennyiség.

A civil szervezetek értetlenül fogadják a tervezetet, hiszen a munkálatok megkezdése ellentmond az Európai Unió Víz Keretirányelvének, az Élőhely- és Madárvédelmi Irányelvnek, valamint a környezetvédelmi hatástanulmányokkal kapcsolatos előírásoknak. Horvátország ugyan még nem tagja az Európai Uniónak, így ezek az irányelvek egyelőre nem kötelezőek számára, de a horvát kormány az elmúlt időszakban többször kifejezte csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, mely megköveteli ezeknek az irányelveknek a betartását. A horvát előírások szerint a tendert jogszerűen írták ki, mivel egy-egy konkrét helyszínen nem terveznek olyan mértékű kitermelést, mely a horvát szabályozás szerint környezeti hatástanulmány elkészítését követeli meg, de a teljes tervezett mennyiség minden kétséget kizáróan befolyásolja az élő Drávát. Ez alapján joggal kérhető a horvát jogszabályok felülvizsgálata, illetve az EU irányelvek szerinti gyakorlat alkalmazása.

A természetvédőket emellett elsősorban az aggasztja, hogy a mederanyag kitermelése további zátonyok megsemmisítéséhez vezet, ami értékes madár- és halfajok eltűnését eredményezi. Közülük az egyik legértékesebb a kis csér, mely Magyarországon kizárólag a Dráva kavicszátonyain fészkel. A tervezett kavicskitermelések többek között a kis csér fészkelő helyéül szolgáló zátonyokat semmisítik meg. A horvát fél által kezdeményezett beavatkozások a folyó vízjárásában további változásokat idéznek elő, ami miatt tovább mélyül a meder, és tovább szárazodnak a part menti területek. Ez a magyar oldalon a Duna-Dráva Nemzeti Parkot érinti, és veszélyezteti a tervezett Natura 2000 hálózat Dráva menti területeit.


Euronatur-WWF

A közzétett tender 2004-ben elért eredményeket vesz semmibe. Tavaly ugyanis az Európai Unió és a horvát külügyminisztérium nyomására egyes horvátországi folyószakaszokon felhagytak a mederből való kitermeléssel. A csatlakozási folyamat értelmében várható volt, hogy a folyó többi szakaszán sem kezdeményeznek ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó kitermelést. Ezt a várakozást támasztotta alá, hogy a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) és a Horvát Állami Vízgazdálkodási Hivatal találkozóján 2004 augusztusában a horvát fél kijelentette, hogy a jövőben figyelembe veszi az EU környezetvédelmi előírásait a vízgazdálkodás terén. A mostani gyakorlat mégis ellentmond ennek a szándéknak.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a közös folyószakaszon tervezett kavicskitermeléshez szükséges a magyar hatóságok engedélye és hozzájárulása is. A kitermelések tervezett helyszíneit hiányosan egyeztették a Horvát-Magyar Határvízi Bizottság magyar tagjaival, és az illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársai sem kaptak hivatalos értesítést horvát tervekről.

A Dráva természeti értékeinek megőrzésével foglalkozó magyar civil szervezetek (a WWF Magyarország és a Dráva Szövetség) horvát, szlovén és osztrák partnerekkel működnek együtt. A nemzetközi együttműködés keretében a civilek levelet juttattak el Petar Čobankovič horvát mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási miniszternek, melynek másolatát megkapta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Somogyi Ferenc külügyminiszter és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter is. A levélben foglaltak arra kérik a horvát felet, hogy gondolja át álláspontját az üggyel kapcsolatban. "A civil szervezetek célja, hogy a folyó horvát oldalán az ökológiai szempontokat figyelembe véve kezeljék a kavicskitermelés kérdését, ne engedélyezzék a mederanyag kitermelését és a zátonyok elbontását, ami tovább módosítja a folyó arculatát és egyedi élőhelyek eltűnéséhez vezet" - jelentette ki Toldi Miklós a Dráva Szövetség elnöke. A WWF Magyarország az üggyel kapcsolatban felvette a kapcsolatot Persányi Miklóssal, aki "ígéretet tett arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatain keresztül - a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya és a Horvát-Magyar Határvízi Bizottság segítségével - fog tájékoztatást kérni a horvát féltől" - tájékoztatott Márkus Ferenc a WWF Magyarország igazgatója.