Kis tavak pusztulása
2003/09/02 08:00
1752 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Magyarországon a nagy tavak - mint a Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó és Velencei-tó - mellett több mint 4000 állandó vagy időszakos kis tó található. Számuk különböző geológiai, éghajlati és emberi hatások miatt folyamatosan csökken, amely együtt jár a vízi élővilág színtereinek, azon keresztül pedig a biológiai sokféleség csökkenésével.


Fotó: Magyar Turizmus Rt.

Egy tó eltűnhet úgy, hogy a szárazabbá váló éghajlat alatt egyszerűen kiszárad. Ez a globális éghajlatváltozás következtében mind általánosabb jelenséggé válhat. A leggyakoribb esetben azonban a tavak fokozatosan feltöltődnek. A lassú folyamatban a szél és a tóba ömlő folyóvizek játszanak döntő szerepet, ehhez járul még hozzá a tónak és partjának élővilága által képzett jelentős mennyiségű üledék.

A tavak feltöltődése három fázisra bontható. Az elsőben a tómedence fertővé alakul, ez annyit jelent, hogy az eredetileg egységes, nyílt víztükröt a növényzet kisebb-nagyobb részekre tagolja. A következő szakaszban a növények terjedése miatt egyre kisebb, foltszerű lesz a szabad vízfelület, ezt nevezzük mocsárnak. A feltöltődés utolsó fázisában láppá alakul a tó, a nyílt víz teljesen eltűnik, és az elhalt növényekből tőzeg képződik.


Fotó: Magyar Turizmus Rt.

Az emberi beavatkozás felgyorsíthatja egy tó feltöltődését, ez leginkább az olyan állóvizekre jellemző, melyek vízgyűjtő területén megnövekedett a foszfor- és nitrogénterhelés. Ezek elsősorban a mértéktelen műtrágyahasználatából származnak, de a vizekbe vezetett szerves anyagokban gazdag szennyezők is segítik ezt a folyamatot. Például a nagyüzemi állattartó telepekről kikerülő szennyvíz az egyik tipikus veszélyeztető tényező. A Balaton mellett ezért számolták fel a hetvenes években az állattartó telepeket. A sok szerves anyag nagymértékben hozzájárul az elöregedés folyamatához. Minél nagyobb mértékű terhelés éri a tavat, annál gyorsabban következik be a feltöltődés. Tehát nem kell hozzá 10 ezer év, hanem sokkal rövidebb idő is elegendő ehhez. Természetesen a tavak nem képződnek újra ilyen gyorsan, emiatt tehát csökken a számuk, amely együtt jár a vízi élővilág színtereinek, azon keresztül pedig a biológiai sokféleség csökkenésével.


Fotó: Magyar Turizmus Rt.

A másik leginkább számottevő tényező a folyószabályozásokból adódik. A szűk medrekbe kényszerített folyóvizek sokkal gyorsabban folynak bele a tavakba, ami azzal jár együtt, hogy több hordalékot szállítanak magukkal. Ráadásul ez a jelenség öngerjesztő folyamat. Egyre több tápanyagban gazdag hordalék érkezik a tóba, miközben azt az erős sodrás egyre beljebb sodorja. A tápanyagok miatt a növényzet megerősödik, és gyorsan terjeszkedik. Minél sűrűbb a növényzet, annál jobban megtartja a folyókból magas vízállás esetén besodort lebegő anyagokat és annál gyorsabban növi be a vegetáció a homokpadokat. Ezeknek a zátonyok a fejlődése, ha már tartósan kiemelkedtek a vízből, semmivel sem állíthatók meg. Fokozatosan beszűkítik a csatornákat, vízágakat, melyekre a folyó szétszakadozott, ez viszont megint megnöveli a folyási sebességet és a következő zátony még beljebb fog kialakulni a tó belsejében.

Leginkább a kis tavak vannak veszélyben, amelyek számát Magyarországon nem ismerjük pontosan. Becslések szerint napjainkban az ország területén több mint 4000 állandó vagy időszakos kis tó, kisvíz található (2001-es adat), de számuk folyamatosan csökken.