Egyre több természeti jelenség bizonyítja, hogy Magyarország sem fog mentesülni a globális felmelegedéssel járó változásoktól. A tavalyi esztendő például a világ negyedik legmelegebb éve volt a meteorológia eddigi történetében. Nálunk viszonylag hűvös volt, de világszerte komoly károkat okozott a globális felmelegedés, mivel gyakran szélsőséges időjárással párosul.

Innen a télből visszatekintve ugyan már nagyon távoliak a nyári hőhullámok és a több hétig tartó csapadékmentes időszakok, de ez az évszak sem olyan volt eddig, mint amit elvárna tőle az ember. A fűtésszámla miatt örvendetes az enyhe időjárás, viszont a rovarok nagyon elszaporodnak egy-egy enyhe tél után. Az országszerte rengeteg fát megbetegítő aknamoly, vagy a kukoricabogár a melegebb időjárás következtében jelentek meg hazánkban.

A globális felmelegedés növény- és állatvilágra gyakorolt hatását Európai Uniós források bevonásával vizsgálják a tudósok Magyarországon, az eredményeket összehangolt nemzetközi kutatásoknál hasznosíthatják majd - olvasható a www.greenfo.hu környezetvédelmi honlapon. A klimatikus viszonyok változásai nyomán az Alpok 3000 méteren felüli magasságában ott eddig soha elő nem fordult növények jelentek meg - mondta Fekete Gábor akadémikus, az MTA vácrátóti ökológiai és botanikai kutatóintézetének biológusa. Egy, 1700 növény- és állatfajra kiterjedő nemzetközi tanulmány szerint ezen élőlények többségének élőhelye tízévente átlag 6,1 kilométerrel észak felé terjeszkedik az enyhébb időjárás következtében.

A kutatóintézet a klímaváltozással járó jelenségek vizsgálatára Fülöpházán és Orgovány-Ágasegyházán tudományos bázist rendezett be. Az ökoszisztéma változásait nyomon követő eddigi megállapításokból egyebek mellett kiderült, hogy a Duna-Tisza közén visszahúzódóban van a homoki csenkez nevű pázsitfű, pedig annak megritkulása nyomán a homok kevésbé áll ellent a szél erejének, ami viszont a sivatagosodási folyamat felgyorsulását idézheti elő. Ugyanakkor dél felől jó néhány, eddig nálunk ismeretlen rovar, például az aknamoly, telepedett meg és jól áttelel az enyhe időjárás eredményeként.

Vannak, akik a klímaváltozásnak tudják be a Balaton vízszintjének sok éve tartó rendkívül alacsony állását és az egyre gyakoribb Alföldet sújtó aszályokat. Pedig az éves csapadékmennyiség nem módosult nagy arányban, viszont a csapadék eloszlása megváltozott. A csapadék lehullására vonatkozó becslések azt is valószínűsítik, hogy bár az esős napok száma csökkenhet a jövőben, a lehullott csapadék mennyisége viszont akár nőhet is, tehát ritkább, de intenzívebb esőzésekre és havazásokra kell számítani az elkövetkező 50-100 évben. Valószínű, hogy a csapadék nagy része télen fog leesni.

Az éghajlatváltozása nem egyedi jelenség, volt már benne része Magyarországnak is a középkorban, amikor az úgynevezett kis jégkorszak zajlott. A történet szerint Mátyást a befagyott Duna jegén választotta királlyá az ott összegyűlt tömeg. Akkoriban olyan hideg volt, hogy elbírta az embereket a jég. Napjainkban erre nem nagyon akad példa, melegebbek lettek a telek. Változik a klíma, amire az ember a szén-dioxid kibocsátással alaposan rásegített, és ez még csak valahol a kezdete a folyamatoknak. Előrejelzések szerint a jövőben megduplázódik a légköri széndioxid aránya a Földön.