Környezetvédelem mindennap
2001/04/23 08:00
1546 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A Föld Napja alkalmából mindig előtérbe kerül a környezetvédelem - sajnos legtöbbször csak egy napig tart a lelkesedés, másnap hajlamosak vagyunk elfelejteni a nagy fogadkozásokat, elhatározásokat. A környezetvédelemnek mindennapi életünk részévé kell válnia.

A nagy ipartelepek gyárkéményei, az utakon szaladó autók kipufogócsövei az utóbbi évtizedekben annyi szennyező anyagot bocsátottak ki a levegőbe, ami néhány esetben a kényes egyensúly megbomlásához vezetett. Fokozódott az üvegházhatás, veszélyesen elvékonyult a földi életet védő ózonréteg, sőt néhol ki is lyukadt. Az oly sokat emlegetett üvegházhatás valójában a légkör hővisszatartó tulajdonsága. A Napból érkező sugaraknak csak egy kis része éri el a Föld felszínét, jelentős része visszaverődik a világűrbe vagy elnyelődik a légkörben.

A földfelszínt elérő sugarak elnyelődve hővé alakulnak, a földfelszín pedig ebből a hőből juttat az alsó levegőrétegeknek. Így a Nap lényegében nem felülről, hanem alulról, a földfelszín közvetítésével melegíti fel a levegőt. A földfelszín emellett hosszúhullámú sugarakat is kibocsát, de ezek legnagyobb részét a levegő vízgőz- és szén-dioxid tartalma elnyeli, és hővé alakítva visszasugározza a Föld felé. Ez az üvegházhatás, amely hasonlatos a kerti fóliasátrakban, üvegházakban megfigyelhető jelenségekhez - innen kapta nevét is.

Az üvegházhatás jelentősen emeli a földközeli légrétegek hőmérsékletét, enélkül a felszín átlaghőmérséklete +15 Celsius fok helyett -20 Celsius lenne! De ha az üvegházhatás teszi barátságossá a minket körülvevő levegőt, miért emlegetjük mégis súlyos környezeti problémaként? A kőszén, a kőolaj és a földgáz elégetésével egyre több szén-dioxid került a levegőbe, ennek hatására pedig növekszik a földfelszín által kisugárzott hő elnyelése és visszasugárzása, azaz fokozódik az üvegházhatás.

A fokozódó üvegházhatás következtében világméretű felmelegedés várható, amelynek mértékéről még ma is folynak tudományos viták. Az elmúlt évek forró és száraz nyarai, enyhe és hómentes telei alatt már kaphattunk egy kis ízelítőt a még ránk váró éghajlati változásokból. Egy azonban biztos: a felmelegedés miatt csökken majd a sarkvidéki jégtakarók vastagsága, nagysága. A jéghegyek és a gleccserek elolvadása pedig akár méterekkel is megemelheti a tengerek, óceánok vízszintjét, veszélybe sodorva például Hollandia tengertől "elrabolt" részeit, néhány csendes-óceáni szigetecskét - vagyis a tengerpartokon minden és mindenki veszélybe kerül.

Az Európai Unió szinte minden jelentős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott, köztük az 1997-es kiotói klímaegyezményhez is, amely a légkör megóvása érdekében a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentését tűzte ki célul. Az egyezmény végrehajtása érdekében a tagországokat számos jogszabály kötelezi. A közösségi környezeti jogalkotás hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrált: levegőminőségi normákat határoztak meg a kibocsátott szennyező anyagokra, illetve korlátozták a kibocsátható mennyiséget.Az Európai Bizottság meghatározta a maximálisan kibocsátható szennyező anyagok (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, korom, ólom stb.) mennyiségét. Emellett olyan integrált környezetkímélő technológiák bevezetését szorgalmazzák, amelyek elkerülik a szennyeződések kialakulását.
(Kőszegi Adrienn)