Laktózmentes, de nem cukormentes!
2016/06/13 08:00
1988 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az egyik legnézettebb országos televízióban hangzott el nemrég egy mondat, miszerint a laktózmentes termékek alacsonyabb kalóriatartalmúak. Más komoly médiumokban pedig azt olvasni, hogy a laktózmentességet egyenlővé teszik a cukormentességgel. Ezek az állítások nem csak hibásak, hanem  veszélyesek is, hiszen a termék energiatartalma a laktóztartalmú változattal gyakorlatilag azonos marad! Itt az ideje rendbe tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mert a laktóz molekula szerkezete mindent megmagyaráz...

laktozmentes

Világviszonylatban a felnőtt lakosság 75%-a nem képes a tejcukrot részben, vagy teljes mértékben lebontani. Földrészenként ez az arány 5%-90% között mozog. A meg nem emésztett laktózt a bélflóra baktériumai bontják le. A baktériumos erjedés végtermékei például a tejsav, a metán és a hidrogéngáz is. Az emésztetlen laktóz vizet köt meg a bélben, a széklet felhígul, hasmenést okozva. A keletkező gázok pedig kellemetlen puffadást, hasgörcsöket, hányingert okozhatnak. Emellett további tünetek is kialakulhatnak a laktózintolerancia mértékétől függően, ilyen többek között a fáradtság, kimerültség, az alvás- és figyelemzavar.

Többen is beszámolnak arról, hogy ha a laktóztartalmú termékeket (tej, joghurt, tejföl, friss sajtok) kihagyták az étrendjükből, frissebbek lettek, krónikus fejfájásuk, puffadásérzetük elmúlt. Éppen ezért fontos, hogy a laktózmentes kifejezés mögött rejlő tartalmat körbejárjuk.

Mi is a laktóz?

A laktóz, más néven tejcukor egy kétkomponensű cukor (diszacharid), amely egy glükóz és egy galaktóz  cukor molekula összekapcsolódásával jön létre (A szaharóz, a közönséges cukor is egy diszacharid. Itt egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz (gyümölcscukor) molekula alkot egy „párt”). Ahhoz, hogy a laktóz emészthetővé váljon, szükséges  a laktáz enzim, amely a vékonybél bolyhaiban termelődik úgy 4 éves korig, majd termelődése az életkor növekedésével lassan alább marad. A laktáz enzim hatására a glükóz-galaktóz kötés felhasad, és két különálló cukor keletkezik. Ebből következik, hogy ételeink többféleképpen lehetnek laktózmentesek.

Lássuk a verziókat:

  1. Az ételben nincs és nem is volt laktóz.
  2. Volt benne laktóz, de azt laktóz formájában eltávolították belőle.
  3. Volt benne laktóz, de kémiai  eljárással (hidrolízissel) szétbontották alkotóelemeire.
  4. Volt benne laktóz, de a laktáz enzim hozzáadását követően a cukor alkotóelemeire bomlott, így a termék cukortartalma (g-ban kifejezve) gyakorlatilag nem változott, csak a cukor összetétele lett más.
  5. Volt benne laktóz, de a tejtermék feldolgozás közben (joghurt, sajt…..) a baktériumok, gombák „felélték” azt, ezért a termék cukortartalma közel nullára csökken

Miért is jó tudni mindezt? A különböző táplálékfeldolgozási problémával (tejcukor érzékenység, cukorbetegség) élők számára fontos tudni, hogy miből mennyit esznek. A tejcukorérzékenyek számára elsődleges, hogy  laktóz formájában nincs jelen cukor. Diabétesz esetén azt fontos tudni, hogy a cukrok milyen formában és mennyiségben vannak jelen.

A laktóz vércukorszint-emelő hatása alacsonyabb, mint a glükózé. Ezért számukra egy enzimmel kezelt termék fogyasztása előnytelenebb, mint a cukormentes  élelmiszeré (lásd második és ötödik pont).

Amennyiben egy laktózmentes termék energiáját vesszük figyelembe, elmondható, hogy ha a laktózmentesség csupán annyiból áll, hogy a laktózt két cukor molekulára bontják szét, a termék energiatartalma gyakorlatilag a laktóz tartalmú változattal azonos marad. Egyéb esetben függ a feldolgozástól, további összetevőktől, hogy mennyi kalóriát tartalmaz az adott élelmiszer.

Egy magyar szabadalomnak köszönhetően a laktózmentes tejek, joghurtok, tejfölök laktáz enzim tartalmának köszönhetően már „előemésztett”, azaz alkotóira bontott állapotban tartalmazzák a cukrot. Sok esetben az ízűk valamivel édesebb, mint kezeletlen társaiké, mivel a glükóz édesebb ízű, mint a laktóz. Az erjesztett, érlelt termékek cukortartalma, így laktóz tartalma is alacsony.

Mindezt honnan tudhatja a vásárló?

Az élelmiszer címkéjén 2016 decemberétől kötelező feltüntetni a tápértéket. Ez az információ már most is megtalálható a termékek jelentős részén. Mit is kell keresni? Meg kell nézni a szénhidráttartalmat. Ez az érték arról ad felvilágosítást, hogy 100g (vagy 100ml) termékben hány gramm szénhidrát található összesen. (A keményítő, a cukrok, de még a xilit is szénhidrát!) A szénhidráttartalom alatt kibontva látható a cukortartalom mennyisége. Ha itt 0,1g-nál nagyobb érték szerepel, a termék nem cukormentes, de lehet laktózmentes! Tehát a laktózmentes kifejezést nem szabad azonosnak venni a cukormentes kifejezéssel. Nem szinonimái egymásnak.

Ha egy termékről azt állítja a gyártó és/vagy a forgalmazó, hogy nem tartalmaz laktózt, az csak és kizárólag azt jelenti, hogy a glükóz és galaktóz összekapcsolódásából keletkezett cukorféleséget ilyen formában csak 0,1g/100g-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. A termék a laktóz szétbontásából eredő glükózt és galaktózt továbbra is tartalmazhatja, ahogy egyéb cukrokat is. Az energiatartalom és a laktózmentesség között tehát nincs összefüggés, ami laktózmentes az nem cukormentes!

Éppen ezért minden esetben a tápértéket jelölő címkén ellenőrizzük, hogy mekkora az élelmiszer cukortartalma mielőtt megvásárolnánk, elfogyasztanánk.

Ha még így sem vagyunk biztosak a dolgunkban, vigyük el egy vizsgálólaboratóriumba!

Forrás.