Légmell
2014/11/27 13:41
2139 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Akár életveszélyes is lehet az ütés okozta vagy akár spontán kialakuló légmell.

legmell

A mellkas felépítése

Mellkasunk 12 pár bordából épül fel, melyek közül hét pár valódi, három pár ál-, míg két pár úgynevezett lengőborda. A valódi bordák elöl a szegycsonthoz kapcsolódnak porcos összenövéssel, míg hátul a csigolyákhoz ízesülnek. Az álbordák nevüket onnan kapták, hogy nem egyesével, hanem hárman, egyetlen porcos összenövéssel illeszkednek a szegycsonthoz. Ezzel szemben a lengőbordák nincsenek kapcsolatban szegycsontunkkal. A mellkashoz kívül számtalan izomcsoport, míg belül az úgynevezett mellhártya kapcsolódik. A mellhártya két rétegből áll, egyik a mellkashoz, míg másik a tüdőkhöz rögzül, a két hártya között pedig folyadék, szaknyelven savósréteg helyezkedik el.

A mellkas szerepe

A bordák és a szegycsont alkotta mellkas kulcsszerepet játszik számos belső szerv védelmében. A mellüreget legnagyobb terjedelemben kitöltő tüdők helyét feltehetően mindenki be tudja azonosítani és az is köztudott, hogy a szegcsont mögött helyezkedik el szívünk. Kevesen vannak tisztában azonban azzal, hogy a bordák részleges védelmet nyújtanak legnagyobb szervünknek, a májnak, sőt a gyomornak is. Ugyan nem tekinthetők szerveknek, de létfontosságú nagyerek is futnak a mellüregben, ezek védelme szintén nem mellékes.

Talán mindenki számára bizonyos, hogy védelmi funkciója mellett mellkasunk nélkülözhetetlen szerepet tölt be a légzésben.

Hogyan lélegzünk?

A be- és kilégzés nem meglepő módon idegrendszeri szabályozás alatt áll. Leegyszerűsítve két fontos érzékelő (receptor) rendszer vesz részt az irányításban. Az egyik egy ún. kemoreceptor, amely a nyaki artériában érzékeli a vér szén-dioxid szintjét, annak alacsony koncentrációja esetén belégzést indukál. A másik receptorcsoport baroreceptor, azaz nyomásviszonyokat érzékel. A tüdő falában található érzékelők annak feszülésekor kilégzést, míg ernyedésekor belégzést generálnak.

A belégzés során a rekeszizom megfeszül, melynek hatására a mellkas megemelkedik. Ekkor jutnak fontos szerephez a korábban említett mellhártyák. Mivel a mellkas és a tüdők a mellhártyák kapcsolódása révén összetapadnak, a tüdő követi az emelkedő mellkas mozgását, azaz kitágul, így a légköri levegő a tüdőbe áramlik.

Légmell

A szakkifejezéssel pneumothorax, orvosi filmekben PTX-ként rövidített állapot lényege, hogy a két mellhártya valamilyen oknál fogva elválik egymástól, így a tüdő – általában csak az egyik – részben vagy teljesen leválik a mellkas faláról. Értelemszerűen ilyen esetben a légzés súlyos hátrányt szenved, a mellkas mozgását csak az egyik tüdő követi, a másik nem, vagy csak lényegesen kisebb mértékben. Így tehát légzési funkció súlyosan károsodik.

A légmellett számtalan tényező okozhatja. A jelenséget kiválthatja sérülés (pl. erős mellkasi ütés, szúrás, lőtt seb) vagy valamilyen betegség (pl. tüdőtágulat, tüdődaganat). Idősebb korban, illetve 40 év feletti aktívan sportoló férfiaknál a spontán légmell jelensége is előfordul.

A légmell tünetei

A nehezített légzés mellett rövid időn belül megjelenhetnek az oxigénhiány tünetei: lilás ajkak, légszomj. A légzés erőltetetté válik, gyakran belégzésre fokozódó szúró mellkasi fájdalom kíséri. Nyílt seb esetén a sebből véres, habos váladék távozik. Súlyosabb esetben eszméletvesztés, légzésleállás következhet be.

Elsősegély

  1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
  2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Fektesse a számára legkényelmesebb, legkevésbé fájdalmas, a könnyű légvételt legjobban biztosító testhelyzetbe! Ez általában a félülő (felsőtest 45 fokos szöget zár be a talajjal), vagy hátulról megtámasztott ülő testhelyzet.
  3. Biztassa nyugodt légzésre, kísérje figyelemmel állapotát!
  4. Eszméletvesztés esetén biztosítson szabad légutat!
  5. Keringés és/vagy légzésmegállás esetén kezdjen újraélesztést!
  6. Nyílt légmell esetén a sebet fertőtlenítse és fedje lehetőleg steril kötszerrel!

Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha

  • a légmell egyértelműen megállapítható,
  • a sérült állapota nem javul,
  • újabb tünetek jelentkeznek,
  • a sérült nem képes megfelelően lélegezni.

Marsi Zoltán írás