Légveszélyben a metropolisok
2003/04/10 00:00
946 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Los Angelest, Hong-Kongot és szinte az összes nagyvárost sújtja a levegőszennyezés átka. Hong-Kongban évente körülbelül 4000 ember hal meg amiatt, hogy szennyezett levegőt kénytelen szívni. Los Angelesben elegendő két hetet eltölteni egy gyereknek ahhoz, hogy annyi szennyet lélegezzen be, amennyi tönkreteheti az egész életét. A legtöbb szennyező anyagot a dízelüzemű járművek bocsátják ki magukból.

"Los Angeles fölé sűrű köd borult, a nap homályos sárga foltnak látszott. Az égnek iszapszíne volt a nagy forróságban. Telefonáltam a Meteorológiai Információs Központba, és megkérdeztem mikorra várható egy kis eső. Fémes csengésű hang válaszolt, hogy a követező hetvenkét órában és ötvenhat percben nem várható semmiféle változás. Nem, nincs sűrű köd: a hölgy nyilvánvalóan külföldi, a hölgy nem tudja, hogy a köd Los Angelesben nem köd, hanem füst, az autók, kipufogójából származik. Nem, nincs semmiféle sárga folt… Ki tudja milyen lehet a nap a kékségen túl, amit égnek neveznek." Írja Oriana Fallaci Amerikáról szóló könyvében, de nem kell Los Angelesbe utaznunk, hogy a légszennyezés katasztrofális következményeivel találkozhassunk, erre a célra szinte bármelyik nagyváros megfelel.

A délkelet-ázsiai metropoliszban, Hong-Kongban, vezető halálozási oknak számít a levegőszennyezés. Csak 2000-ben több mint 4000 ember halt bele abba, hogy szennyezett levegőt szív be tüdejébe. Egy ottani egyetem által kiadott jelentés szerint a helyi légszennyezés 4262 szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi halálos betegséget okozott, a leggyakoribb a szívinfarktus és a tüdőrák előfordulása volt, mely a tudósok szerint a folyamatos, rendkívül magas koncentrációjú szennyezettségnek tudható be. Hong-Kongban a vizsgált időszak óta semmivel nem lett tisztább a levegő, a hatóságok semmilyen lépést nem tettek ez irányban. A város csak a levegőszennyezés miatt megbetegedett emberekre több mint 17 millió amerikai dollárt költ el egy év alatt.

A legrosszabb helyzetben a világon, a Los Angeles-i gyermekek vannak. Ott egy csecsemőt élete első két hetében több légszennyezés ér, mint amennyit egy embert egész életében érhet az amerikai kormány által meghatározott egészségügyi határérték szerint. Ez azt jelenti, hogy az angyalok városában a tüdőrák jelentős kockázatának vannak kitéve az emberpalánták. Kaliforniában a felnőttek is nagyobb szennyezettségnek vannak kitéve a megengedettnél, de a gyermekek sokkal nagyobb veszélyben vannak, minthogy ők a testtömegükhöz képest több levegőt szívnak be és szabadban is jóval többet vannak, mint szüleik. Los Angelesben 12 napra van szüksége egy gyereknek ahhoz, hogy annyi szennyezett levegőt lélegezzen be, amennyi egy életre szóló károsodást okozhat fejlődő szervezetében. Ráadásul hiába költöznének el a városból, a nagy mennyiségű káros anyag hatása ellensúlyozhatatlan.

A legtöbb mérget a dízelmeghajtású munkagépek, buszok és teherautók bocsátják ki magukból. A német környezetvédelmi hatóság által végzett tanulmány szerint az országutakon mozgó teherautók akár kétszer annyi nitrogén-oxidot is kibocsáthatnak, az Európai Unióban megengedettnél. A kén-dioxiddal együtt a nitrogén-oxid - a légkörrel reakcióba lépve salétromsav képződik belőle - felelős a hatalmas területeket beborító savas esőért, ami tönkreteszi az erdőket és a vízi ökoszisztémákat. A járművek motorjainak beállításával ugyan jelentősen csökkenthető lenne a nitrogén-oxid kibocsátás, de ez megnöveli a fogyasztást. Ezért a környezetvédelmi mérések után sokan visszaállítják a motort a kevesebb üzemanyag-fogyasztás érdekében. A német hatóságok becslése szerint ezek az ügyeskedések évente 140 ezer tonna plusz nitrogén-oxid terheléssel jár. Számításaik szerint egy tonna nitrogén-oxid szennyezés átlagosan megjelenő költsége 4200 euró, azaz több mint egymillió forint.

A dízelmotorokon az utóbbi években végzett kutatások szerint a dízelhajtású járművek által kibocsátott nagyon kicsi - 0,1 és 2,5 mikrométeres átmérő közé eső - részecskék nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek a többi közlekedési eredetű szennyezőanyaghoz képest. A kutatók gyanítják, hogy ezeknek a részecskéknek tulajdonítható a légszennyezés miatt kialakuló megbetegedések nagy hányada. Az ultrafinom részecskék a legeldugottabb tüdőhólyagokba is eljutnak, és jelentősen súlyosbítják az asztmát, főleg az idősebbeknél és a gyerekeknél. Egy holland tanulmány szerint az ultrafinom részecskékkel szennyezett területeken a várható átlagos élettartam 12 hónappal kevesebb, mint máshol.