Mi is az az asztma?

A légutak nyálkahártyájának gyulladása, amely tüdőirritációt eredményez. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsátása) aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra, amely a légutak beszűkülésével jár. A tartós szűkület maradandó szövetkárosodást okozhat, továbbá a légutak túlérzékenysége alakul ki, ami a legkisebb irritációra is (dohányzás, hideg levegő, allergén anyag, stressz, megfázás, légúti fertőzés, fizikai terhelés stb.) azonnali összehúzódással reagál. A simaizmok összehúzódása mellett gyakran nyálkahártya duzzadás illetve sűrű nyákképződés is megfigyelhető, amely fokozza a légutak beszűkülését.

Egy kis anatómia

Az emberi légút felső és alsó szakaszra tagolható. A felső légút része a száj-/orrnyílás, a száj-/orrüreg, az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg), a garat és a gége. Az alsó légút részei a légcső, a főhörgők, a hörgők, a hörgőcskék és a léghólyagocskák.

A légutak nagy részének felületét nyálkahártya borítja. Az orrüregben kb. 2,5-2,5 négyzetcentiméternyi ún. szaglóhám is található. A garat a légutak és a tápcsatorna kereszteződése. A gége kb. 5 cm hosszú, cső alakú szerv, melynek falát porcok alkotják, belső üregében találhatók a hangszalagok. A légcső falát szintén porcok merevítik, belső felületét pedig csillóshám borítja. A főhörgők és hörgők fala porcos. A hörgőcskék és a kisebb hörgőágak belső felületét a hámsejteken kívül simaizom is borítja, míg a léghólyagocskáké csupán egyrétegű laphámsejtekből áll.

Hajlamosító tényezők

Az asztma már egész kisgyermek korban kialakulhat, de ezt követően is, gyakorlatilag bármelyik életkorban. A szennyezett levegő, a dohányfüst és a stressz a leggyakoribb hajlamosítók közé tartoznak, azonban számos egyéb tényező is segítheti kialakulását. A reflux, az alvási zavarok, a pszichés zavarok és számos vegyszer mellett fokozza a kialakulás esélyét az állati szőr, továbbá számos egyéb allergén. Ismeretesek a genetikai tényezők is, valamint az immunrendszer különböző zavarai.

Tünetek

• hangos, sípoló, nehezített légzés, zihálás,
• erőltetett, a belégzéshez képest hosszabb idejű kilégzés,
• fulladásérzés,
• légszomj,
• köhögés,
• nyugtalanság, rémület, félelem,
• mellkasi szorítás.

Súlyosabb esetben

• bőrszín, ajkak kékes elszíneződése,
• verejtékezés,
• szapora pulzus,
• eszméletvesztés.

Mit tegyünk asztmás roham esetén?

Kérdezzük meg a betegtől rendelkezik-e asztmaoldó sprayvel. Ha igen, segítsünk annak használatában. Gyógyszer hiányában bíztassuk nyugodt légzésre, óvjuk a hideg levegőtől és a stressztől. Ha a roham nem javul hívjunk mielőbb mentőt.

Hogyan kezelhető hosszú távon?

A diagnosztizált asztmás betegek gyógyítására nincs lehetőség, azonban a betegség tünetmentessé tehető. A kezelésnek számos lehetősége ismert, érdemes az életmódváltozással, higiéniai viszonyok javításával kezdeni. Feltérképezni a rohamokat kiváltó tényezőket és gondoskodni azok elkerüléséről. Természetesen indokolt lehet az időszakos vagy rendszeres gyógyszeres kezelés is, érdemes próbálkozni azonban tudományosan elfogadott természetgyógyászati kezelésekkel is. Ezek közül elsősorban a barlangterápia emelendő ki.

Marsi Zoltán írása